Énekek éneke
3. fejezet
1. vers
Fektemben éjjelente kerestem őt,
akit szeret a lelkem,
kerestem, de nem találtam meg.
2. vers
Immár fölkelek, és bejárom a várost,
a tereket és az utcákat,
megkeresem, akit szeret a lelkem.
Kerestem őt, de nem találtam.
3. vers
Rám találtak az őrök,
akik a várost járják.
Azt kérdeztem tőlük:
Láttátok-e azt,
akit szeret a lelkem?
4. vers
Alig mentem tovább tőlük,
megtaláltam azt, akit szeret a lelkem.
Megragadtam, el nem bocsátom,
míg be nem viszem anyám házába,
szülőmnek szobájába.
5. vers
Kényszerítelek titeket,
Jeruzsálem leányai,
a gazellákra és a mezei szarvasokra,
ne költsétek föl, ne ébresszétek föl
a szerelmet, amíg nem akarja!
6. vers
Ki az, aki úgy jön föl a pusztából,
mint valami füstoszlop,
mirhától és tömjéntől,
a kereskedő mindenféle
jó illatú porától illatosan?
7. vers
Íme, Salamon gyaloghintaja ez,
hatvan erős férfi van körülötte
Izráel hősei közül!
8. vers
Mindnyájan fegyverforgatók,
hadakozásban tapasztaltak,
mindegyiknek kard van az oldalán
az éjszaka rémei ellen.
9. vers
Gyaloghintót készíttetett magának
Salamon király a Libánon fáiból.
10. vers
Oszlopait ezüstből csináltatta,
oldalát aranyból, ülését bíborból,
belső részét szeretettel hímezték
Jeruzsálem leányai.*
11. vers
Jöjjetek ki, és nézzétek, Sion leányai,
Salamon királyt a koronával,
mellyel anyja koronázta meg őt
menyegzője napjára,
szíve vigasságának napjára!
Könyvek
