Mózes harmadik könyve
27. fejezet
1. vers
Azután így szólt az Úr Mózeshez:
2. vers
Ezt mondd Izráel fiainak: Ha valaki egy személyre szóló fogadalmat tesz az Úrnak, föl kell becsülni annak az értékét.
3. vers
Ha férfit kell fölbecsülni, húszesztendőstől hatvanesztendősig ötven ezüstsékelre becsüljed a szent sékel szerint.
4. vers
Ha pedig asszony az, harminc sékelre becsüljed.
5. vers
Ha pedig ötesztendőstől húszesztendősig való, akkor a fiúgyermeket húsz sékelre becsüljed, a leányt pedig tíz sékelre.
6. vers
Ha pedig egy hónapostól ötesztendősig való, akkor a fiút öt ezüstsékelre becsüld, a leányt pedig három ezüstsékelre.
7. vers
Ha pedig hatvanesztendős vagy annál idősebb, ha férfi, akkor tizenöt sékelre becsüld, az asszonyt pedig tíz sékelre.
8. vers
Ha pedig szegényebb az, mint ahogy te becsülted, akkor állítsák a pap elé, és becsülje meg őt a pap. Aszerint becsülje meg a pap, amilyen módja van a fogadalmat tevőnek.
9. vers
Ha pedig olyan állatokról van szó, amelyekből áldozni szoktak az Úrnak, mindaz, amit az efféléből ad valaki az Úrnak, szent legyen.
10. vers
Ne adjon helyette mást, és ne cserélje ki a jót hitványra vagy a hitványat jóra. De ha mégis kicserélné a jószágot egy másik jószágra, akkor mind ez, mind az, amivel kicserélte, szent lesz.
11. vers
Ha pedig egy tisztátalan állatról van szó, amelyből nem szoktak áldozatot bemutatni az Úrnak, állítsák oda az állatot a pap elé.
12. vers
Becsülje meg azt a pap, hogy jó-e vagy rossz-e, és amennyire a pap becsüli, úgy legyen.
13. vers
Ha pedig meg akarja váltani, adja hozzá a becsült értéke ötödrészét.
14. vers
Ha valaki a házát szenteli az Úrnak szent ajándékul, azt is becsülje meg a pap, hogy jó-e vagy hitvány-e, és amennyire a pap becsüli, úgy legyen.
15. vers
Ha pedig az, aki odaszentelt házát meg akarja váltani, adja hozzá a becsült értéke ötödrészét, és úgy maradjon az övé.
16. vers
Ha valaki a mezei birtokából szentel valamit az Úrnak, akkor a vetőmag szerint kell megbecsülni, amely abba megy. Ha egy hómer árpamag megy bele, ötven ezüstsékelt ér.
17. vers
Ha a jubileum évétől szenteli oda a földjét valaki, akkor a teljes becsült értéket kell számítani.
18. vers
De ha a jubileum éve után szenteli oda a mezejét, akkor a pap a hátralévő évek száma szerinti árat számítsa föl neki, és azt vonják le a becsült értékből.
19. vers
De ha mindenképpen meg akarja váltani a mezejét az, aki odaszentelte, akkor adja hozzá a becsült ár ötödrészét, és úgy maradjon az övé.
20. vers
Ha pedig nem váltja meg azt a mezőt, vagy ha eladja azt másvalakinek, többé nem válthatja meg.
21. vers
És amikor a jubileum évében fölszabadul az a föld, legyen az Úr szent tulajdona mint neki szentelt mező: a pap birtoka legyen.
22. vers
Ha pedig nem ősi birtokát, hanem pénzen vásárolt mezejét szenteli valaki az Úrnak,
23. vers
akkor számolja ki a pap a becsült összeget a jubileum évéig, és a becsült értéket már azon a napon adja oda az Úrnak szent ajándékul.
24. vers
A jubileum évében visszaszáll a föld arra, akitől vették, akinek a birtoka volt az a föld.
25. vers
Mindent a szent sékel szerint becsüljetek föl! Húsz géra egy sékel.
26. vers
Az állat elsőszülöttjét ne szentelje oda senki, mivel az úgyis az Úré. Akár marha, akár juh, az Úré az.
27. vers
Ha azonban tisztátalan az állat, meg kell váltani a becsült értéke szerint, hozzáadva annak ötödrészét. Ha pedig nem váltják meg, adják el a becsült ára szerint.
28. vers
De amit valaki esküvel szentelt az Úrnak a tulajdonából – akár ember, akár állat, akár mezei birtok az –, azt nem adhatja el és nem is válthatja meg. Minden esküvel odaszentelt dolog igen szent tulajdona az Úrnak.
29. vers
Senki, akit az emberek közül pusztulásra odaszenteltek, nem váltható meg, hanem mindenképpen meg kell halnia.
30. vers
A földnek minden tizede a föld vetéséből, a fa gyümölcséből az Úr szent tulajdona.
31. vers
De ha valaki mindenképpen meg akar valamit váltani a tizedéből, adja hozzá annak ötödrészét.
32. vers
A marha és a juh tizede, minden tizedik abból, ami a pásztorbot alatt átmegy, az Úrnak legyen szentelve.
33. vers
Nem szabad válogatni, hogy jó-e vagy hitvány, és ki sem szabad cserélni. De ha valaki mégis elcseréli, akkor az és amit cserébe adott érte, szent lesz, és nem váltható meg.
34. vers
Ezek azok a parancsolatok, amelyeket az Úr parancsolt Mózes által Izráel fiainak a Sínai-hegyen.
Könyvek
