Mózes harmadik könyve
22. fejezet
1. vers
Azután így szólt az Úr Mózeshez:
2. vers
Mondd meg Áronnak és fiainak, hogy tisztelettel bánjanak Izráel fiainak szent adományaival, amelyeket nekem szentelnek, hogy meg ne gyalázzák szent nevemet. Én vagyok az Úr.
3. vers
Mondd meg nekik: Ha valaki utódaitokból, a ti összes magzatotok közül a szent dolgokhoz közelít, amelyeket Izráel fiai szentelnek az Úrnak, amikor éppen tisztátalan, az ilyen ember irtassék ki előlem. Én vagyok az Úr.
4. vers
Ha valaki Áron fiai közül leprás vagy magfolyós, a szent dolgokból ne egyék, míg meg nem tisztul. Aki pedig egy tetem által tisztátalanná lett dolgot érint, vagy valakit, akinek magömlése van,
5. vers
vagy ha valaki egy férget érint, s ezáltal tisztátalanná lesz, vagy embert, akitől tisztátalanná lesz annak valamilyen tisztátalansága miatt,
6. vers
az ilyen ember, aki effélét érint, tisztátalan legyen estig, és a szent dolgokból ne egyék, csak ha megmosta a testét vízzel.
7. vers
De amikor lemegy a nap, tiszta lesz, és azután ehet a szent dolgokból, mert az ő eledele az.
8. vers
Elhullott vagy széttépett állatot ne egyék, hogy tisztátalanná ne legyen általa. Én vagyok az Úr.
9. vers
A rendelkezésemet pedig tartsák meg, hogy bűnbe ne essenek miatta, és meg ne haljanak amiatt, hogy meggyalázzák azokat. Én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.
10. vers
Senki idegen nem ehet szent ételt, a pap zsellére és bérese sem ehet szent ételt.
11. vers
De ha megvásárol valakit a pap a maga pénzén, az ehet belőle, és a házánál született szolgák szintén. Ezek ehetnek eledeléből.
12. vers
De a pap leánya, ha idegennek lesz a felesége, nem ehet a szent áldozatból.
13. vers
De ha a pap leánya özveggyé lesz, vagy elválik, de magzata nincs, és visszatér apja házához, mint leánykorában, akkor ehet apja eledeléből. De idegen nem ehet belőle.
14. vers
Ha pedig tévedésből eszik valaki szentelt ételt, tegye ahhoz annak ötödrészét, így adja meg a papnak.
15. vers
És be ne szennyezzék Izráel fiainak szent dolgait, amelyeket az Úrnak áldoznak,
16. vers
hogy vétkes hamissággal ne terheljék magukat, ha esznek az ő szent dolgaiból. Mert én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.
17. vers
Azután így szólt az Úr Mózeshez:
18. vers
Mondd meg Áronnak és fiainak és Izráel minden fiának: Ha valaki Izráel házából és az Izráelben levő jövevények közül fölviszi az áldozatát akár fogadalomból, akár szabad akaratból, amit fölvisznek az Úrnak egészen elégő áldozatul,
19. vers
hogy kedvesen fogadtassék, ép és hím legyen, akár marha, akár bárány, akár kecske az.
20. vers
Amiben pedig fogyatkozás van, abból semmit se áldozzatok, mert az nem lesz kedves neki tőletek.
21. vers
Ha valaki hálaáldozattal áldozik az Úrnak, vagy fogadalmának teljesítésére, vagy szabad akaratból, s akár marhaféléből, akár juhféléből, ép legyen, hogy kedves legyen. Semmi fogyatkozás ne legyen abban.
22. vers
Vakot vagy rokkantat vagy csonkát vagy fekélyest vagy viszketegest vagy varast ne áldozzatok az Úrnak, és tűzáldozatul ne tegyetek ezekből az oltárra az Úrnak!
23. vers
Hosszú vagy kurta tagú ökröt vagy bárányt szabad akaratból való áldozatul vihetsz ugyan, de fogadalmi áldozatul nem lesz kedves.
24. vers
Szétnyomott, összezúzott, megszakadt vagy kimetszett heréjűt se áldozzatok az Úrnak. Se a ti földeteken ne cselekedjétek ezt,
25. vers
se idegen ember kezéből ne áldozzatok semmi ilyenből a ti Istenetek eledeléül. Mivel romlás van bennük, fogyatkozás van bennük: nem fogadtatnak kedvesen érettetek.
26. vers
Azután így szólt az Úr Mózeshez:
27. vers
Borjú, bárány és kecske, ha megellett, az anyja alatt legyen hét napig. A nyolcadik naptól fogva és azon túl kedves lesz az tűzáldozatul az Úrnak.
28. vers
De tehenet és juhot kicsinyével együtt ne öljetek meg ugyanazon a napon.
29. vers
Ha hálaáldozattal áldoztok az Úrnak, úgy áldozzatok, hogy kedvesen fogadtassatok.
30. vers
Azon a napon egyétek meg, ne hagyjatok belőle reggelig. Én vagyok az Úr.
31. vers
Tartsátok meg parancsolataimat, és cselekedjetek azok szerint. Én vagyok az Úr.
32. vers
Ne fertőztessétek meg szent nevemet, hogy megszenteltessem Izráel fiai között. Én vagyok az Úr, a ti megszentelőtök,
33. vers
aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetek legyek. Én vagyok az Úr.
Könyvek
