Mózes harmadik könyve
6. fejezet
1. vers
Azután így szólt az Úr Mózeshez:
2. vers
Ha valaki vétkezik, és hűtlenséget követ el az Úr ellen azzal, hogy eltagadja felebarátjának reá bízott vagy a kezébe adott holmiját, vagy megrabolja, vagy zsarolja felebarátját;
3. vers
vagy ha elveszett holmit talált, és eltagadja, vagy valami miatt hamisan esküszik – akármi is az, amit az ember úgy cselekszik, hogy vétkezik vele –,
4. vers
mivel bűnössé lett, és vétkezett, térítse meg a rabolt holmit, amelyet elvitt, vagy a zsarolt összeget, amelyet kizsarolt, vagy azt, amit rábíztak, vagy az elveszett holmit, amit megtalált;
5. vers
vagy akármi legyen, amire hamisan esküdött, fizesse meg azt teljes értékében, hozzáadva annak ötödrészét is; és bűnvallása napján adja annak, akié volt.
6. vers
A bűnéért pedig vigyen az Úrnak a nyájból egy ép kost a paphoz, felbecsültetve bűnért való áldozatul.
7. vers
Így szerezzen neki engesztelést a pap az Úr előtt, és megbocsáttatik neki mindaz, amit cselekedett, és amiben vétkezett.
8. vers
Azután így szólt az Úr Mózeshez:
9. vers
Parancsold meg Áronnak és fiainak: ez az egészen elégő áldozat törvénye. Legyen az egészen elégő áldozat az oltáron levő tüzelőhelyen egész éjszaka, és az oltár tüze maradjon égve egészen reggelig.
10. vers
A pap öltse fel gyolcsruháját, a gyolcs lábravalót is öltse föl testére, szedje el a hamut, amivé a tűz égette az égőáldozatot az oltáron, és töltse azt az oltár mellé.
11. vers
Azután vesse le azt a ruhát, öltözzék más ruhába, és vigye ki a hamut a táboron kívül, tiszta helyre.
12. vers
Az oltáron levő tűz pedig maradjon égve rajta. Ne aludjon el, hanem a pap égessen rajta fát minden reggel, és rakja rá az egészen elégő áldozatot, és füstölögtesse el rajta a hálaáldozat kövérjét is.
13. vers
A tűz szüntelen égve maradjon az oltáron, és ne aludjon ki.
14. vers
Ez az ételáldozat törvénye. Áron fiai áldozzák azt az Úr előtt az oltáron.
15. vers
Vegyen valaki közülük az ételáldozat finomlisztjéből és olajából egy marokkal a tömjénnel együtt, amely az ételáldozathoz való, és égesse el az oltáron. Emlékeztető része kedves illat az Úr előtt.
16. vers
Ami pedig megmarad belőle, azt Áron és fiai egyék meg. Kovásztalanul egyék meg, szent helyen. A gyülekezet sátrának udvarában egyék meg.
17. vers
Ne süssék kovásszal, mert nekik adtam azt mint az ő részüket az én tűzáldozataimból. Igen szent ez, ugyanúgy, mint a bűnért és vétekért való áldozat is.
18. vers
/Áron fiai közül minden férfi ehet belőle. Örök rendtartás legyen ez nemzedékeiteknél az Úr tűzáldozatairól. Aki érinti azokat, az szent lesz./**
19. vers
Azután így szólt az Úr Mózeshez:
20. vers
Ez Áronnak és fiainak az áldozata, amelyet az Úrnak áldozzanak, amikor felkenik őket: egy efa finomliszt tizedrésze mindenkor ételáldozatul, fele reggel, fele pedig este.
21. vers
Serpenyőben készüljön, olajjal összegyúrva vidd azt el, az ételáldozati süteményeket darabokban áldozd az Úrnak kedves illatul.
22. vers
Az a pap végezze el ezt, akit az ő helyébe kennek fel fiai közül. Örökkévaló rendtartás ez, mindenestül füstölögtessék el az Úrnak.
23. vers
Mert a pap minden ételáldozatának mindenestül meg kell égnie, semmit sem szabad megenni belőle.
24. vers
Azután így szólt az Úr Mózeshez:
25. vers
Ezt mondd Áronnak és fiainak: Ez a bűnért való áldozat törvénye: ahol az egészen elégő áldozatot szokták megölni, azon a helyen öljék meg a bűnért való áldozatot az Úr előtt. Igen szent ez is.
26. vers
Amelyik pap áldozza azt a bűnért, az egye meg. Szent helyen egye meg, a gyülekezet sátrának udvarában.
27. vers
/Ami a húsát érinti, az szent legyen, és ha véréből valami a ruhájára esik valakinek, azt, amire a vér esett, mosd meg a szent helyen./**
28. vers
A cserépedényt, amelyben főzték, törjék össze. Ha pedig ércfazékban főzték, súrolják meg, és mossák ki vízzel.
29. vers
A papok közül minden férfi eheti. Igen szent ez.
30. vers
Amelyik bűnért való áldozat véréből bevisznek a gyülekezet sátrába, hogy a szent helyen végezzenek vele, azt nem szabad megenni: tűzben el kell égetni.
Könyvek
