Mózes harmadik könyve

19. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Azután így szólt az Úr Mózeshez:


2. vers

Ezt mondd Izráel fiai egész gyülekezetének: „Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.


3. vers

Anyját és apját minden ember tisztelje, és szombatjaimat tartsátok meg. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 


4. vers

Ne hajoljatok a bálványokhoz, és ne csináljatok magatoknak öntött istenszobrokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.


5. vers

Ha hálaadó áldozatot áldoztok az Úrnak, úgy áldozzátok, hogy ő kedvesen fogadja.


6. vers

Áldozásotok napján és a következő napon egyétek meg azt. Ami pedig harmadnapra megmarad, égessétek meg tűzben.


7. vers

Ha pedig valaki mégis eszik belőle a harmadik napon, romlottat eszik, nem lehet az kedves.


8. vers

Aki abból eszik, az viselje álnokságának terhét, mivelhogy megfertőztette az Úr szentségét. Az ilyen embert ki kell irtani népe közül.


9. vers

Mikor földetek termését learatjátok, ne arassátok le egészen a mező szélét, és az elhullott gabonafejeket ne szedjétek föl.


10. vers

Szőlődet se böngészd át, és szőlőd elhullott szemeit se szedd föl. A szegénynek és a jövevénynek hagyd meg azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.


11. vers

Ne lopjatok, ne is hazudjatok, és senki meg ne csalja felebarátját.


12. vers

Ne esküdjetek hamisan az én nevemre, mert megfertőztetitek Istenetek nevét. Én vagyok az Úr.


13. vers

Felebarátodat ne zsarold, és ne rabold ki. A napszámos bére ne maradjon nálad reggelig.


14. vers

Süketet ne szidalmazz, és vak elé ne vess gáncsot, hanem féld Istenedet. Én vagyok az Úr.


15. vers

Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben. Ne nézd a szegény személyét, se a hatalmas személyét ne becsüld. Igazságosan ítélj felebarátodnak.


16. vers

/Ne terjessz rágalmakat néped között. Ne támadj felebarátod életére.* Én vagyok az Úr./**


17. vers

Ne gyűlöld a te atyádfiát szívedben. Fedd meg felebarátodat nyíltan, hogy ne viseld bűnének a terhét.


18. vers

Ne légy bosszúálló, és haragot ne tarts a népedhez tartozókkal szemben, hanem szeresd felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.


19. vers

Rendeléseimet tartsátok meg. Állatodat más fajtával ne párosítsd. Szántóföldedbe ne vess kétféle magot. Ne legyen rajtad kétféle szövetű ruha.


20. vers

/Ha valaki olyan asszonnyal hál együtt, aki egy másik ember hatalma alatt levő rabnő, akit nem váltottak ki, és szabadon sem bocsátották, mindkettőt büntetés érje, de meg ne ölessenek, mert nem volt szabad az asszony./**


21. vers

A férfi pedig vigye el a vétkéért való áldozatát az Úrnak a gyülekezet sátrának bejáratához. Egy kost, vétekért való áldozatul.


22. vers

És a pap szerezzen neki engesztelést a vétekért való áldozat kosával az Úr előtt az elkövetett bűnéért, és megbocsáttatik neki a bűne, amelyet elkövetett.


23. vers

Mikor pedig bementek arra a földre, és ott mindenféle gyümölcstermő fát ültettek, annak a gyümölcsét körülmetéletlennek tartsátok. Három esztendeig legyen az nektek körülmetéletlen, ne egyétek meg.


24. vers

A negyedik esztendőben pedig minden gyümölcse szent legyen, hálaáldozatul az Úrnak.


25. vers

Csak az ötödik esztendőben egyétek meg a gyümölcsét, a termését pedig magatoknak gyűjtsétek be. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.


26. vers

Ne egyetek semmi véreset, ne varázsoljatok, és ne jövendölgessetek.


27. vers

Hajatokat ne nyírjátok kerekdedre, szakállad végét ne csúfítsd el.


28. vers

Testeteket a holt emberért ne hasogassátok meg, se égetéssel magatokat meg ne bélyegezzétek. Én vagyok az Úr.


29. vers

Lányodat meg ne becstelenítsd, paráznaságra adva őt, hogy paráznává ne legyen a föld, és be ne teljék a föld fajtalankodással!


30. vers

Szombatjaimat tartsátok meg! Szent helyemet tiszteljétek! Én vagyok az Úr.


31. vers

Ne forduljatok halottidézőkhöz, és a jósoktól ne tudakozódjatok, mert ezzel megfertőztetitek magatokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.


32. vers

Az ősz ember előtt kelj föl, az idős embert becsüld meg, és féld Istenedet. Én vagyok az Úr.


33. vers

Ha jövevény tartózkodik nálatok, a ti földeteken, ne nyomorgassátok őt.


34. vers

Olyan legyen nektek a jövevény, aki nálatok tartózkodik, mintha közületek való bennszülött volna, és szeressétek őt, mint magatokat, mert jövevények voltatok Egyiptom földjén. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.


35. vers

Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben, a hosszmértékben, a súlymértékben és az űrmértékben.


36. vers

Igaz mérték, igaz font, igaz efa és igaz hín legyen közöttetek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről.


37. vers

Tartsátok meg azért minden rendelésemet és minden végzésemet, és cselekedjetek azok szerint. Én vagyok az Úr.”

Fejezetek:


Könyvek