Mózes harmadik könyve

capitolul 27


Capitole:


versetul 1

Azután így szólt az Úr Mózeshez:


versetul 2

Ezt mondd Izráel fiainak: Ha valaki egy személyre szóló fogadalmat tesz az Úrnak, föl kell becsülni annak az értékét.


versetul 3

Ha férfit kell fölbecsülni, húszesztendőstől hatvanesztendősig ötven ezüstsékelre becsüljed a szent sékel szerint.


versetul 4

Ha pedig asszony az, harminc sékelre becsüljed.


versetul 5

Ha pedig ötesztendőstől húszesztendősig való, akkor a fiúgyermeket húsz sékelre becsüljed, a leányt pedig tíz sékelre.


versetul 6

Ha pedig egy hónapostól ötesztendősig való, akkor a fiút öt ezüstsékelre becsüld, a leányt pedig három ezüstsékelre.


versetul 7

Ha pedig hatvanesztendős vagy annál idősebb, ha férfi, akkor tizenöt sékelre becsüld, az asszonyt pedig tíz sékelre.


versetul 8

Ha pedig szegényebb az, mint ahogy te becsülted, akkor állítsák a pap elé, és becsülje meg őt a pap. Aszerint becsülje meg a pap, amilyen módja van a fogadalmat tevőnek.


versetul 9

Ha pedig olyan állatokról van szó, amelyekből áldozni szoktak az Úrnak, mindaz, amit az efféléből ad valaki az Úrnak, szent legyen.


versetul 10

Ne adjon helyette mást, és ne cserélje ki a jót hitványra vagy a hitványat jóra. De ha mégis kicserélné a jószágot egy másik jószágra, akkor mind ez, mind az, amivel kicserélte, szent lesz.


versetul 11

Ha pedig egy tisztátalan állatról van szó, amelyből nem szoktak áldozatot bemutatni az Úrnak, állítsák oda az állatot a pap elé.


versetul 12

Becsülje meg azt a pap, hogy jó-e vagy rossz-e, és amennyire a pap becsüli, úgy legyen.


versetul 13

Ha pedig meg akarja váltani, adja hozzá a becsült értéke ötödrészét.


versetul 14

Ha valaki a házát szenteli az Úrnak szent ajándékul, azt is becsülje meg a pap, hogy jó-e vagy hitvány-e, és amennyire a pap becsüli, úgy legyen.


versetul 15

Ha pedig az, aki odaszentelt házát meg akarja váltani, adja hozzá a becsült értéke ötödrészét, és úgy maradjon az övé.


versetul 16

Ha valaki a mezei birtokából szentel valamit az Úrnak, akkor a vetőmag szerint kell megbecsülni, amely abba megy. Ha egy hómer árpamag megy bele, ötven ezüstsékelt ér.


versetul 17

Ha a jubileum évétől szenteli oda a földjét valaki, akkor a teljes becsült értéket kell számítani.


versetul 18

De ha a jubileum éve után szenteli oda a mezejét, akkor a pap a hátralévő évek száma szerinti árat számítsa föl neki, és azt vonják le a becsült értékből.


versetul 19

De ha mindenképpen meg akarja váltani a mezejét az, aki odaszentelte, akkor adja hozzá a becsült ár ötödrészét, és úgy maradjon az övé.


versetul 20

Ha pedig nem váltja meg azt a mezőt, vagy ha eladja azt másvalakinek, többé nem válthatja meg.


versetul 21

És amikor a jubileum évében fölszabadul az a föld, legyen az Úr szent tulajdona mint neki szentelt mező: a pap birtoka legyen.


versetul 22

Ha pedig nem ősi birtokát, hanem pénzen vásárolt mezejét szenteli valaki az Úrnak,


versetul 23

akkor számolja ki a pap a becsült összeget a jubileum évéig, és a becsült értéket már azon a napon adja oda az Úrnak szent ajándékul.


versetul 24

A jubileum évében visszaszáll a föld arra, akitől vették, akinek a birtoka volt az a föld.


versetul 25

Mindent a szent sékel szerint becsüljetek föl! Húsz géra egy sékel.


versetul 26

Az állat elsőszülöttjét ne szentelje oda senki, mivel az úgyis az Úré. Akár marha, akár juh, az Úré az.


versetul 27

Ha azonban tisztátalan az állat, meg kell váltani a becsült értéke szerint, hozzáadva annak ötödré­szét. Ha pedig nem váltják meg, adják el a becsült ára szerint.


versetul 28

De amit valaki esküvel szentelt az Úrnak a tulajdonából – akár ember, akár állat, akár mezei birtok az –, azt nem adhatja el és nem is válthatja meg. Minden esküvel odaszentelt dolog igen szent tulajdona az Úrnak.


versetul 29

Senki, akit az emberek közül pusztulásra odaszenteltek, nem váltható meg, hanem mindenképpen meg kell halnia.


versetul 30

A földnek minden tizede a föld vetéséből, a fa gyümölcséből az Úr szent tulajdona.


versetul 31

De ha valaki mindenképpen meg akar valamit váltani a tizedéből, adja hozzá annak ötödrészét.


versetul 32

A marha és a juh tizede, minden tizedik abból, ami a pásztorbot alatt átmegy, az Úrnak legyen szentelve.


versetul 33

Nem szabad válogatni, hogy jó-e vagy hitvány, és ki sem szabad cserélni. De ha valaki mégis elcseréli, akkor az és amit cserébe adott érte, szent lesz, és nem váltható meg.


versetul 34

Ezek azok a parancsolatok, amelyeket az Úr parancsolt Mózes által Izráel fiainak a Sínai-hegyen.

Capitole:


Cărți