Pál első levele a korinthusiakhoz
14. fejezet
1. vers
Törekedjetek a szeretetre, és buzgón kívánjátok a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok.
2. vers
Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez, mert senki sem érti, hanem lélekben szól titkos dolgokat.
3. vers
Aki pedig prófétál, emberekhez szól, épülésre, vigasztalásra és bátorításra.
4. vers
Aki nyelveken szól, önmagát építi, de aki prófétál, a gyülekezetet építi.
5. vers
Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább azt, ha prófétálnátok, mert nagyobb, aki prófétál, mint aki nyelveken szól, kivéve, ha megmagyarázza, hogy a gyülekezet épüljön.
6. vers
Ha pedig hozzátok megyek, és nyelveken szólok, testvéreim, mit használok nektek, ha nem szólok hozzátok kijelentésben vagy ismeretben vagy prófétálásban vagy tanításban?
7. vers
Hiszen ha az élettelen hangszer – legyen akár fuvola, akár lant – nem ad megkülönböztethető hangokat, hogyan ismerjük meg, amit fuvoláznak vagy pengetnek?
8. vers
Mert ha a trombita bizonytalan hangot ad, ki készül a harcra?
9. vers
Így van veletek is, ha nem érthető nyelven beszéltek: hogyan értik meg, amit mondotok? Csak a levegőbe fogtok beszélni.
10. vers
Olyan sokféle nyelv van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.
11. vers
De ha nem ismerem a szó jelentését, a beszélőnek idegen leszek, és a beszélő is idegen előttem.
12. vers
Ezért ti is, mivel törekedtek a lelki ajándékokra, a gyülekezet építését keressétek, hogy gyarapodjatok.
13. vers
Azért aki nyelveken szól, imádkozzék, hogy meg is magyarázza.
14. vers
Mert ha nyelveken imádkozom, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen.
15. vers
Akkor mit tegyek? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is.
16. vers
Mert ha lélekkel áldasz, az ott levő avatatlan hogyan mond majd áment a te hálaadásodra, ha nem tudja, mit beszélsz?
17. vers
Mert te ugyan szépen adsz hálát, de más nem épül abból.
18. vers
Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni,
19. vers
de a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólni az értelmemmel, hogy másokat is tanítsak, mintsem tízezer szót nyelveken.
20. vers
Testvéreim, értelem dolgában ne legyetek gyermekek, viszont a rosszban gyermekek legyetek, a gondolkozásban pedig érettek.
21. vers
A törvényben meg van írva: Idegen nyelveken és idegenek ajkával szólok ehhez a néphez, és így sem fognak hallgatni rám – azt mondja az Úr.
22. vers
A nyelvek tehát jelül vannak, de nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek.
23. vers
Ha tehát az egész gyülekezet összejön, és mindnyájan nyelveken szólnak, és bemennek az avatatlanok vagy hitetlenek, nemde azt fogják mondani, hogy őrjöngtök?
24. vers
De ha mindnyájan prófétálnak, és bemegy egy hitetlen vagy avatatlan, az mindenkitől feddésben és ítéletben részesül,
25. vers
és így szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, hirdetve, hogy bizonnyal Isten lakik köztetek.
26. vers
Mit mondjunk ezek után, testvéreim? Amikor összegyűltök, mindenkinek van zsoltára, tanítása, kijelentése, nyelveken szólása és annak magyarázata. Minden épülésre legyen.
27. vers
Ha valaki nyelveken szól, kettő vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után, és egy magyarázza meg.
28. vers
Ha pedig nincs magyarázó, hallgasson a gyülekezetben, csak magának szóljon és Istennek.
29. vers
A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek, és a többiek ítéljék meg.
30. vers
De ha közben egy másik ott ülő kap kijelentést, az előbbi hallgasson el.
31. vers
Mert mindnyájan prófétálhattok egyenként, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást nyerjen.
32. vers
A prófétalelkek pedig engednek a prófétáknak.
33. vers
Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene. Mint ahogy a szentek minden gyülekezetében,
34. vers
úgy nálatok is az asszonyok hallgassanak a gyülekezetben, mert nincs megengedve nekik, hogy szóljanak, hanem engedelmeskedjenek, ahogy a törvény is mondja.
35. vers
Ha pedig tanulni akarnak, kérdezzék meg otthon a férjüket, mert illetlen dolog az asszonynak szólni a gyülekezetben.
36. vers
Vajon tőletek indult ki Isten beszéde, vagy egyedül hozzátok jutott el?
37. vers
Ha valaki azt gondolja, hogy ő próféta vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy amiket nektek írok, azok az Úr rendeletei.
38. vers
És ha valaki ezt nem ismeri el, azt sem fogják elismerni.
39. vers
Testvéreim, törekedjetek a prófétálásra, és a nyelveken szólást se tiltsátok.
40. vers
Minden ékesen és jó rendben történjék.
Könyvek
