12. fejezet
Testvéreim, nem akarom, hogy a lelki ajándékokra nézve tudatlanok legyetek.
Tudjátok, hogy amikor pogányok voltatok, mint vezettek titeket a néma bálványokhoz.
Mert tudjátok meg, hogy senki sem mondja Jézust átkozottnak, aki Isten Lelke által szól, és senki sem mondhatja, hogy Jézus Úr, hanem csak a Szentlélek által.
A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van, de ugyanaz a Lélek.
A szolgálatokban is különbség van, de ugyanaz az Úr.
És különbség van az erők megnyilvánulásában is, de ugyanaz az Isten, aki mindenben és mindenkiben megmutatja erejét.
A Lélek megnyilvánulását mindenki azért kapja, hogy használjon vele.
Az egyik ugyanis a bölcs beszédet kapja a Lélek által, a másik pedig az ismeret beszédét ugyanazon Lélek szerint;
egyik a hitet ugyanazon Lélek által, a másik pedig a gyógyítás ajándékait egyazon Lélek által;
némelyik a csodatévő erőket, némelyik meg a prófétálást, némelyik a lelkek megítélését, a másik a nyelvek nemeit vagy pedig a nyelvek magyarázását.
De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, úgy osztva szét mindenkinek, ahogyan akarja.
Mert amint a test egy, és sok tagja van, az egy test tagjai pedig – noha sokan vannak – mégis mind egy testet alkotnak, úgy a Krisztus is.
Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok vagyunk, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.
Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból.
Ha ezt mondaná a láb: „Mivel nem kéz vagyok, nem vagyok a testből való”, vajon akkor nem lenne a testből való?
És ha a fül ezt mondaná: „Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a testből való”, vajon nem a testből való volna-e?
Ha az egész test szem, hol a hallás? Ha az egész hallás, hol a szaglás?
Márpedig Isten helyezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogy akarta.
Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test?
Így ugyan sok a tag, de egy a test.
Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: „Nincs rád szükségem”, vagy a fej a lábaknak: „Nincs rátok szükségem.”
Sőt inkább: a test gyengébbnek látszó tagjaira igen nagy szükség van,
és amelyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartjuk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül; és amelyek éktelenek bennünk, azok nagyobb megbecsülésben részesülnek,
amelyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségük. Mert Isten úgy szerkesztette egybe a testet, hogy az alábbvalónak nagyobb tisztességet adott,
nehogy meghasonlás legyen a testben, hanem a tagok kölcsönösen gondoskodjanak egymásról.
Ha szenved egy tag, mindegyik tag vele szenved, ha dicsőségben részesül egy tag, mindegyik tag vele örül.
Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint.
Isten pedig az egyházban némelyeket először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul rendelt; azután adott csodatevő erőket, azután a gyógyítás kegyelmi ajándékait, gyámolítókat, vezetőket és a különféle nyelveket.
Mindnyájan apostolok? Vagy mindnyájan próféták-e? Avagy mindnyájan tanítók-e? Vagy mindenkiben vannak csodatévő erők?
Avagy mindnyájuknak van gyógyításra való ajándékuk? Vagy mindnyájan szólnak-e nyelveken? Vagy mindnyájan meg tudják azt magyarázni?
Törekedjetek azért értékesebb kegyelmi ajándékokra. És ezenfelül megmutatom nektek a legkiválóbb utat.