Mózes ötödik könyve
capítulo 7
verso 1
Amikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, amelyre most készülsz bemenni, hogy birtokba vedd, és sok népet elűz előled, a hettitákat, girgásiakat, emóriakat, kánaániakat, perizzieket, hivvieket és jebúsziakat: hét népet, amelyek nálad nagyobbak és erősebbek,
verso 2
és az Úr, a te Istened hatalmadba adja és megvered őket, akkor mindenestül pusztítsd el őket. Ne köss velük szövetséget, és ne könyörülj rajtuk.
verso 3
Sógorságot se szerezz velük. Leányaidat ne add fiaikhoz, és leányaik közül se vegyél feleséget fiaidnak;
verso 4
mert eltérítik fiaidat éntőlem, és más isteneknek fognak szolgálni. Akkor pedig fölgerjed ellenetek az Úr haragja, és hamar kipusztít titeket.
verso 5
Hanem ezt tegyétek velük: oltáraikat rontsátok le, áldozati oszlopaikat törjétek össze, szent berkeiket vágjátok ki, faragott istenképeiket pedig tűzzel égessétek meg.
verso 6
Hiszen az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy.
Téged választott ki az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy neki minden nép közül e föld színén.
verso 7
Nem azért szeret az Úr, és nem azért választott ki titeket, mintha minden népnél többen volnátok, hiszen minden népnél kevesebben vagytok,
verso 8
hanem azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és azért szabadított meg a szolgaság házából, az egyiptomi fáraó kezéből, mert szeret titeket az Úr, és megtartja az esküt, amellyel megesküdött atyáitoknak.
verso 9
Tudd meg tehát, hogy az Úr, a te Istened az Isten; hűséges Isten ő, aki megtartja szövetségét és az irgalmasságot ezerízig azok iránt, akik szeretik őt, és megtartják parancsolatait.
verso 10
De személy szerint megfizet azoknak, akik gyűlölik őt: elveszíti őket. Nem késik megfizetni annak személy szerint, aki gyűlöli őt.
verso 11
Tartsd meg tehát a parancsolatokat, a rendelkezéseket és végzéseket, amelyeket én parancsolok ma neked, hogy teljesítsd őket.
verso 12
Ha pedig engedelmeskedtek e végzéseknek, megtartjátok és teljesítitek őket, akkor az Úr, a te Istened is megtartja veled a szövetséget és irgalmasságot, amelyet esküvel fogadott meg atyáidnak,
verso 13
és szeretni fog, megáld és megsokasít téged. Megáldja méhed gyümölcsét és földed gyümölcsét: gabonádat, mustodat és olajadat, teheneid fajzását és juhaid ellését azon a földön, amelyről esküvel ígérte meg atyáidnak, hogy neked adja.
verso 14
Minden népnél áldottabb leszel. Nem lesz közötted magtalan férfi és asszony, sem jószágaid között meddő.
verso 15
Távol tart az Úr tőled minden betegséget és Egyiptomnak minden gonosz nyavalyáját, amelyet megismertél. Nem bocsátja rád, hanem gyűlölőidet sújtja azokkal.
verso 16
És megemészted az összes népet, amelyet neked ad az Úr, a te Istened. Ne szánd őket, és ne tiszteld isteneiket, mert csapdába ejtenek!
verso 17
Ha így szólnál szívedben: „Többen vannak e népek, mint én, hogy űzhetném ki őket?”,
verso 18
ne félj tőlük, hanem emlékezzél csak azokra a dolgokra, amelyeket az Úr, a te Istened cselekedett a fáraóval és az egész egyiptomi néppel.
verso 19
A nagy próbatételekre, amelyeket saját szemeddel láttál. A jelekre és a csodákra, az erős kézre és a kinyújtott karra, amellyel kihozott téged az Úr, a te Istened. Így cselekszik az Úr, a te Istened minden néppel, amelytől félsz.
verso 20
Sőt még darazsakat is bocsát rájuk az Úr, a te Istened egészen addig, amíg el nem vesznek azok is, akik megmaradtak, és akik elrejtőztek előled.
verso 21
Ne rettenj meg tőlük, mert közötted van az Úr, a te Istened, a nagy és félelmetes Isten.
verso 22
És lassan-lassan kiűzi előled az Úr, a te Istened e népeket. Nem pusztíthatod ki őket hirtelen, mert akkor a mezei vadak elszaporodnának a te károdra.
verso 23
De az Úr, a te Istened hatalmadba veti őket, és nagy romlással rontja meg őket, amíg csak el nem vesznek.
verso 24
Királyaikat is a kezedbe adja, hogy eltöröljed a nevüket az ég alól. Senki sem állhat ellened, amíg csak el nem veszted őket.
verso 25
Az ő isteneik faragott képeit tűzzel égesd meg. A rajtuk levő ezüstöt és aranyat ne kívánd meg, és ne vedd el magadnak, hogy csapdába ne essél miatta, mert utálatosság az az Úr előtt, a te Istened előtt.
verso 26
Utálatosságot pedig ne vigyél be a házadba, hogy átokká ne légy, mint az, hanem mélységesen vesd meg és igen utáld meg, mert átkozott az.
Libros
