Mózes ötödik könyve
capítulo 24
verso 1
Ha valaki asszonyt vesz magának és feleségévé teszi, de később nem találja őt kedvére valónak, mivel valami visszatetszőt talál benne,* és válólevelet ír neki, a kezébe adja, és elküldi őt házától;
verso 2
és az kimegy az ő házából, és elmegy, és más férfié lesz,
verso 3
és a második férfi is meggyűlöli, és válólevelet ír neki, kezébe adja azt, és elküldi őt házától; vagy ha meghal az a második férfi, aki feleségül vette,
verso 4
az első férje, aki elküldte őt, nem veheti őt másodszor is feleségül, mert számára tisztátalanná lett: utálatos dolog az ilyen az Úr előtt. Te pedig ne kövess el ilyen vétket azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked örökségül.
verso 5
Ha valaki frissen nősült, ne menjen hadba, és ne vessenek rá semmiféle terhet. Egy esztendeig szabad legyen házában, és vidámítsa feleségét, akit elvett.
verso 6
Senki se vegyen zálogba kézimalmot vagy malomkövet, mert életet venne zálogba.
verso 7
Ha rajtakapnak valakit, hogy elrabol valakit atyjafiai, Izráel fiai közül, és hatalmaskodik rajta, vagy eladja azt, haljon meg az ilyen rabló! Így tisztítsd ki a gonoszt magad közül.
verso 8
A lepraság csapásában vigyázz, hogy szorgalmasan megtartsd és megcselekedd mindazt, amire a lévita papok tanítanak titeket. Vigyázzatok, hogy úgy cselekedjetek, ahogy parancsoltam nekik.
verso 9
Emlékezzél meg arról, hogy mit tett az Úr, a te Istened Mirjámmal az úton, amikor kijöttetek Egyiptomból!
verso 10
Ha kölcsönadsz valamit felebarátodnak, ne menj be a házába, hogy magad végy zálogot tőle!
verso 11
Kívül állj meg, és az az ember, akinek kölcsönadsz, maga vigye ki hozzád a zálogát.
verso 12
Ha szegény ember, ne feküdj le a tőle zálogba vett ruhában:
verso 13
bizony, add vissza neki azt a zálogot napnyugtakor, hogy saját ruhájában fekhessen le, és áldjon téged. Igazságul lesz ez neked az Úr, a te Istened előtt.
verso 14
A szegény és nyomorult napszámost ne használd ki, akár atyádfia, akár jövevény azok közül, akik földeden vagy városodban vannak.
verso 15
Még aznap add meg a bérét, mielőtt lemegy a nap – mert szegény ő, és kívánkozik az után a lelke –, hogy ne kiáltson ellened az Úrhoz, és ne találtass bűnösnek ezért.
verso 16
Az apák ne lakoljanak halállal a fiakért, se a fiak ne lakoljanak halállal az apákért. Mindenkinek a maga bűnéért kell meghalnia.
verso 17
A jövevény és árva igazságát ne forgasd ki, és az özvegy ruháját ne vedd zálogba.
verso 18
Hanem emlékezzél vissza, hogy szolga voltál Egyiptomban, de kiváltott téged onnan az Úr, a te Istened. Ezért parancsolom neked azt, hogy így cselekedjél.
verso 19
Mikor learatod aratnivalódat a meződön, és ott felejtesz egy kévét a mezőn, ne menj vissza, hogy fölszedd. A jövevényé, árváé és özvegyé legyen az, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened kezed minden munkájában.
verso 20
Ha olajfád termését lerázod, ne szedd le, ami még utánad maradt. A jövevényé, árváé és özvegyé legyen az.
verso 21
Ha szőlődet megszeded, ne böngészd le, ami utánad marad. A jövevényé, árváé és özvegyé legyen az.
verso 22
Emlékezz vissza arra, hogy szolga voltál Egyiptom földjén. Ezért parancsolom neked azt, hogy így cselekedj.
Libros
