⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Sámuel második könyve

capítulo 23


Capítulos:


verso 1

Ezek Dávid utolsó szavai:

„Így szól Dávid, Isai fia,
így szól az a férfi, aki magasra emeltetett,
Jákob Istenének felkentje,
Izrael énekeinek kedvelt énekese.


verso 2

Jehova szelleme beszélt általam,
az ő szava volt nyelvemen.


verso 3

Izrael Istene szólt,
Izrael kősziklája beszélt hozzám:

»Amikor igazságos az, aki az emberek fölött uralkodik,
és istenfélelemmel uralkodik,


verso 4

olyan az, mint a reggeli fény, mikor felragyog a nap,
mint egy felhőtlen reggel.

Olyan, mint a ragyogás az eső után,
mely füvet sarjaszt a földből.«


verso 5

Hát nem ilyen az én házam Isten előtt?

Hiszen örökké tartó szövetséget kötött velem,
melyet minden részletre kiterjedően elrendezett és biztossá tett.

Mivel ez jelenti a megmentésem, és ebben van minden gyönyörűségem,
nemde ezért fog virulni?


verso 6

De a semmirekellőktől mind megszabadulnak, mint a tövisbokroktól,
mert kézzel nem lehet megfogni őket.


verso 7

Ha hozzájuk nyúl az ember,
állig föl kell fegyverkeznie vassal és lándzsanyéllel,
és ott helyben teljesen föl kell égetnie őket.”


verso 8

Ezek Dávid kiemelkedő harcosai név szerint: a tahkemonita Joséb-Bassebet; ő volt a feje a háromnak. Egyszer 800 embert ölt meg a lándzsájával.


verso 9

Utána következett Eleázár, Ahóhi fiának, Dodónak a fia. Ő egyike volt annak a három kiemelkedő harcosnak, akik Dáviddal voltak, amikor gúnyt űztek a filiszteusokból. Azok odagyűltek a csatára, és amikor Izrael emberei meghátráltak,


verso 10

ő volt az, aki hősiesen helytállt, és öldöste a filiszteusokat, míg a karja el nem fáradt, és a keze meg nem merevedett a kard szorításától. Jehova így nagy győzelmet szerzett azon a napon. A katonák pedig újból csatlakoztak hozzá, hogy kifosszák a leölteket.


verso 11

Utána következett a harári Agé fia: Sammah. A filiszteusok összegyűltek Lehinél, ahol volt egy földterület tele lencsével; a katonák pedig megfutamodtak a filiszteusok elől.


verso 12

Ő azonban odaállt a földterület közepére, védte azt, és öldöste a filiszteusokat, úgyhogy Jehova nagy győzelmet szerzett.


verso 13

Aratáskor a 30 főember közül hárman lementek Dávidhoz Adullám barlangjába. A filiszteusok egyik csapata pedig Refaim völgyében táborozott.


verso 14

Dávid ekkor a rejtekhelyén tartózkodott, míg a filiszteusok egyik előőrse Betlehemben volt.


verso 15

Dávid aztán sóvárogva ezt mondta: „Bárcsak ihatnék a Betlehem kapujánál lévő víztároló vizéből!”


verso 16

Erre a három kiemelkedő harcos behatolt a filiszteusok táborába, és vizet húzott a Betlehem kapujánál lévő víztárolóból. Odavitték Dávidnak, de ő nem akart inni belőle, hanem kiöntötte Jehova elé.


verso 17

Így szólt: „Ó, Jehova, elképzelhetetlennek tartom, hogy megtegyem ezt! Azoknak a férfiaknak a vérét igyam, akik az életük kockáztatásával mentek el?” Ezért hát nem akart inni belőle. Ezeket tette a három kiemelkedő harcos.


verso 18

Abisai, Céruja fiának, Joábnak a testvére pedig feje volt másik háromnak, és 300 embert ölt meg a lándzsájával. Ugyanolyan hírneve volt, mint az első háromnak.


verso 19

Noha őt övezte a legnagyobb tisztelet a másik három közül, és ő volt a vezetőjük, azért az első hárommal nem ért fel.


verso 20

Benája, Jójada fia bátor ember volt, aki sok hőstettet vitt véghez Kabcéelben. Ő ölte meg a moábi Áriel két fiát, és ő volt az, aki egy havas napon leereszkedett egy vizesverembe, és megölt egy oroszlánt.


verso 21

Megölt egy rendkívül termetes egyiptomi férfit is. Bár az egyiptominak lándzsa volt a kezében, ő megtámadta egy bottal, kiragadta a lándzsát az egyiptomi kezéből, és tulajdon lándzsájával ölte meg.


verso 22

Ezeket tette Benája, Jójada fia. Ugyanolyan hírneve volt, mint a három kiemelkedő harcosnak.


verso 23

Noha őt még nagyobb tisztelet övezte, mint a 30-at, azért az első hárommal nem ért fel. Ennek ellenére Dávid kinevezte őt a testőrsége élére.


verso 24

Asáhel, Joáb testvére a 30 közé tartozott: Elhanán, a betlehemi Dodó fia,


verso 25

a haródi Sammah, a haródi Elika,


verso 26

a peleti Hélec, Ira, aki a tékoai Ikkés fia,


verso 27

az anatóti Abiézer, a husatita Mebunnai,


verso 28

az ahóhita Calmón, a netófai Maharai,


verso 29

Héleb, aki a netófai Baánah fia, Ittai, a benjáminiták Gibeájából való Ribai fia,


verso 30

a piratoni Benája, a Gaás völgyeiből való Hiddai,


verso 31

az arbáti Abi-Álbon, a barhumi Azmávet,


verso 32

a saálbóni Eljahba, Jásen fiai, Jonatán,


verso 33

a harári Sammah, Ahiám, aki a harári Sarár fia,


verso 34

Elifélet, aki a maákáti fiának, Ahásbainak a fia, Eliám, aki a gilói Ahitófel fia,


verso 35

a kármeli Hecró, az Arabból való Paárai,


verso 36

Igál, aki a cóbai Nátán fia, a gádita Báni,


verso 37

az ammonita Célek, a beéróti Naharai, aki Céruja fiának, Joábnak a fegyverhordozója,


verso 38

a jitrita Ira, a jitrita Gáreb,


verso 39

és a hettita Uriás – összesen 37-en.

Capítulos:


Libros