Zakariás próféta könyve
9. fejezet
1. vers
Jövendölés. Az Úr igéje szól Hadrák földje ellen, és Damaszkuszra nehezedik. Mert az Úr szemmel tartja az embereket, Izráel minden törzsét
2. vers
/és a vele szomszédos Hamátot is, meg Tíruszt és Szidónt, noha igen bölcsek./**
3. vers
Várat épített magának Tírusz, és annyi az ezüstje rakásra halmozva, mint a por, és a színaranya, mint az utcák sara.
4. vers
Íme, szegénnyé teszi őt az Úr, és beledönti hatalmát a tengerbe, őt magát pedig tűz emészti meg.
5. vers
Meglátja ezt Askelón, és megretten, Gáza nagyon megrendül, és Ekrón is, mert megszégyenül reménységében. Kivész a király Gázából, és Askelón lakatlan marad.
6. vers
Asdódban semmirekellő nép lakik, és megtöröm a filiszteusok kevélységét.
7. vers
Eltávolítom a vért a szájukból, és utálatosságaikat fogaik közül, de Istenünké lesz a maradékuk. Olyan lesz, mint Júda egy törzse, az Ekrónból valók pedig olyanok lesznek, mint a jebúsziak.
8. vers
Táborba szállok házam védelmére az ide-oda kóborlók ellen, és nem tör rá többé a sarcoló, mert most szemmel tartom őt!
9. vers
Örülj nagyon, Sion leánya,
ujjongj, Jeruzsálem leánya!
Íme, Királyod jön hozzád,
aki igaz és szabadító,
alázatos, és szamárháton ül,
nőstény szamár csikóján.
10. vers
Kiirtja a harci szekeret Efraimból
és a lovat Jeruzsálemből,
kivész a harci íj is.
Békességet hirdet a népeknek,
az egyik tengertől a másik tengerig uralkodik,
és a folyamtól a föld határáig.
11. vers
A veled való szövetség véréért
kiengedem foglyaidat a kútból,
amelyben nincs víz.
12. vers
Térjetek vissza az erődbe,
reménykedő foglyok!
Ma ki is hirdetem nektek:
Kétszeresen megfizetek neked!
13. vers
Mert kifeszítem Júdát magamnak, mint egy íjat,
és megtöltöm Efraimmal.
Fölindítom fiaidat, Sion, a görögök fiai ellen,
és olyanná teszlek, mint a hős fegyvere.
14. vers
Akkor megjelenik fölöttük az Úr,
és kirepül nyila, mint a villámlás.
Az én Istenem, az Úr kürtöt fúj,
és délről forgószélben nyomul előre.
15. vers
A Seregek Ura megoltalmazza őket.
Megemésztik és megtapossák
a parittyaköveket,
isznak és zajonganak, mintha bort ittak volna,
megtelnek, mint a kehely,
és mint az oltár sarkai.
16. vers
Megsegíti őket az Úr, az ő Istenük
azon a napon,
ő tereli népét, mint egy nyájat;
és mint a korona ékkövei,
úgy ragyognak földjén.
17. vers
Ó, mily nagy az ő jósága,
és mily nagy az ő szépsége!
Bőven ellátja gabonával az ifjakat
és musttal a leányokat.
Könyvek
