Az apostolok cselekedetei
24. fejezet
1. vers
Öt nap múlva azután lement Anániás főpap néhány vénnel és egy Tertullusz nevű ügyvéddel, és panaszt tettek a helytartónál Pál ellen.
2. vers
Amikor előállították, Tertullusz vádolni kezdte:
3. vers
Nagyra becsült Félix, nagy békében van részünk, és helyes intézkedések történnek a nép javára előrelátásod folytán. Ezt minden tekintetben és mindenütt teljes hálával elismerjük.
4. vers
De hogy hosszú ideig fel ne tartsalak, kérlek, jóindulattal hallgass meg minket röviden.
5. vers
Mi ugyanis úgy találtuk, hogy ez az ember valóságos pestis, és lázadást szít a föld kerekségén levő valamennyi zsidó közt, és a názáreti felekezet vezetője,
6. vers
aki a templomot is meg akarta szentségteleníteni, de elfogtuk, és a mi törvényünk szerint akartuk elítélni.
7. vers
Liziász ezredes azonban odajött, és erőszakkal kivette őt kezünkből,
8. vers
és azt parancsolta, hogy vádlói hozzád jöjjenek. Ha kihallgatod őt, magad is tudomást szerezhetsz mindarról, amivel vádoljuk.
9. vers
A zsidók is csatlakoztak ehhez, és bizonygatták, hogy mindez valóban így van.
10. vers
Pál, miután intett neki a helytartó, hogy szóljon, így válaszolt: Mivel tudom, hogy hosszú évek óta vagy e népnek a bírája, bátrabban védekezem a magam ügyében.
11. vers
Megtudhatod, hogy nincs több mint tizenkét napja, hogy feljöttem imádkozni Jeruzsálembe.
12. vers
De sem a templomban, sem a zsinagógákban, sem a városban nem láttak engem, hogy valakivel is vitatkoztam volna, vagy hogy a sokaságot lázítottam volna.
13. vers
Nem is tudják bizonyítani azt, amivel most vádolnak.
14. vers
Azt azonban megvallom neked, hogy én a szerint az út szerint, amelyet ők eretnekségnek mondanak, úgy szolgálok az én atyáim Istenének, mint aki hiszek mindabban, ami a törvényben és a prófétákban meg van írva.
15. vers
Mert reménységem van Istenben, hogy lesz feltámadásuk mind az igazaknak, mind a gonoszoknak, amint ezt ők maguk is várják.
16. vers
Ezért magam is arra törekszem, hogy mindenkor feddhetetlen lelkiismeretem legyen Isten és az emberek előtt.
17. vers
Több esztendő elteltével pedig eljöttem, hogy az én népemnek adományokat hozzak, és áldozatot mutassak be.
18. vers
Ennek során néhány Ázsiából való zsidó rám talált a templomban a tisztulási fogadalom teljesítése közben, nem pedig csődületben és nem lázítás közben.
19. vers
Nekik kellett volna megjelenniük előtted és itt vádolniuk engem, ha valami panaszuk van ellenem.
20. vers
Vagy ezek a vádlók maguk mondják meg, hogy találtak-e bennem valami vétket, amikor a nagytanács előtt álltam,
21. vers
hacsak nem azt az egy kijelentésemet, amelyet köztük állva kiáltottam: a halottak feltámadása miatt vádolnak engem a mai napon.
22. vers
Félix pedig, akinek elég pontos tudomása volt erről a tanításról, elnapolta ügyüket, és így szólt: Amikor Liziász ezredes idejön, akkor fogok dönteni az ügyetekben.
23. vers
És megparancsolta a századosnak, hogy tartsák őt őrizetben, de enyhébb fogságban, és senkit se tiltsanak el az övéi közül attól, hogy szolgáljon neki.
24. vers
Néhány nap múlva pedig megjelent Félix a feleségével, Druzillával együtt, aki zsidó volt, maga elé hívatta Pált, és meghallgatta őt a Krisztusban való hit felől.
25. vers
Amikor pedig igazságról, önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megrémülve így szólt: Most menj el, de amikor alkalmam lesz rá, magamhoz hívatlak.
26. vers
Egyúttal azt is remélte, hogy Pál pénzt ad neki, ezért gyakran magához hívatta, és elbeszélgetett vele.
27. vers
Két esztendő múlva Porciusz Fesztusz lett Félix utóda. Félix azonban, hogy kedvébe járjon a zsidóknak, Pált fogságban hagyta.
Könyvek
