János evangéliuma
capítulo 2
verso 1
Harmadnapra menyegző volt a galileai Kánában, és ott volt Jézus anyja,
verso 2
és Jézust is meghívták tanítványaival együtt a menyegzőre.
verso 3
Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja azt mondta neki: Nincs boruk.
verso 4
Jézus így válaszolt: Asszony, mi közöm van ehhez nekem vagy neked? Még nem jött el az én órám.
verso 5
Az anyja pedig azt mondta a szolgáknak: Tegyétek meg, amit mond!
verso 6
Hat kőveder volt ott elhelyezve a zsidók tisztálkodási szokása szerint, amelyekbe egyenként két vagy három métréta fért.
verso 7
Azt mondta nekik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. Megtöltötték azokat színültig.
verso 8
Akkor azt mondta nekik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak! És vittek.
verso 9
Ahogy megízlelte a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, szólította a vőlegényt,
verso 10
és azt mondta neki: Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat, te pedig a jó bort mostanáig tartogattad.
verso 11
Ezt az első jelt a galileai Kánában tette Jézus, így mutatta meg dicsőségét, és tanítványai hittek benne.
verso 12
Azután anyjával, testvéreivel és tanítványaival lement Kapernaumba, és ott maradtak néhány napig.
verso 13
Közel volt a zsidók húsvétja, és Jézus felment Jeruzsálembe.
verso 14
A templomban ott találta letelepedve az ökrök, juhok és galambok árusait és a pénzváltókat.
verso 15
Ekkor kötélből korbácsot csinált, és kiűzte valamennyit a templomból az ökrökkel és juhokkal együtt, a pénzváltók pénzét pedig kiszórta, és asztalaikat feldöntötte.
verso 16
A galambárusoknak azt mondta: Vigyétek el ezeket innen, ne tegyétek az én Atyám házát vásárcsarnokká!
verso 17
Akkor eszébe jutott tanítványainak, hogy meg van írva: A te házad iránti féltő szeretet emészt engem.
verso 18
A zsidók pedig kérdőre vonták: Milyen jelt mutatsz nekünk, hogy ezeket teszed?
verso 19
Jézus így válaszolt nekik: Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem.
verso 20
Azt mondták a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted?
verso 21
Ő pedig testének templomáról mondta ezt.
verso 22
Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszükbe jutott, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott.
verso 23
Amikor húsvét ünnepén Jeruzsálemben volt, sokan hittek az ő nevében, látva a jeleket, amelyeket cselekedett.
verso 24
Jézus azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindnyájukat,
verso 25
és nem szorult rá arra, hogy valaki is bizonyságot tegyen neki az emberről, hiszen magától is tudta, mi van az emberben.
Libros
