János evangéliuma
capítulo 13
verso 1
A húsvét ünnepe előtt Jézus tudta: elérkezett az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához. Szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket.
verso 2
Vacsora közben, amikor az ördög már Iskáriótes Júdásnak, Simon fiának szívébe súgta, hogy árulja el őt,
verso 3
Jézus, tudva, hogy az Atya mindent a kezébe adott, és hogy Istentől jött, és Istenhez megy,
verso 4
felkelt a vacsorától, levette felsőruháját, egy kendőt vett, és körülkötötte magát.
verso 5
Azután vizet töltött a medencébe, mosni kezdte a tanítványok lábát, és megtörölte a kendővel, amellyel körülkötötte magát.
verso 6
Amikor Simon Péterhez ért, ő azt kérdezte tőle: Uram, te mosod meg az én lábamat?
verso 7
Jézus így válaszolt: Te most nem érted azt, amit teszek, de később majd megérted.
verso 8
Péter azt mondta neki: Az én lábamat nem mosod meg soha. Jézus erre azt válaszolta: Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám.
verso 9
Mire azt mondta neki Simon Péter: Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet és a fejemet is!
verso 10
Jézus így válaszolt: Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, különben egészen tiszta; ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.
verso 11
Tudta ugyanis, hogy ki árulja el őt, azért mondta: Nem vagytok mindnyájan tiszták.
verso 12
Miután megmosta a lábukat, felvette a felsőruháját, újra leült, és azt mondta nekik: Tudjátok, mit tettem veletek?
verso 13
Ti engem így hívtok: „Mester” és „Uram”. És jól mondjátok, mert az vagyok.
verso 14
Azért ha én, az Úr és a Mester megmostam a lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.
verso 15
Példát adtam nektek, hogy amint én cselekedtem veletek, ti is úgy tegyetek.
verso 16
Bizony, bizony mondom nektek: A szolga nem nagyobb az ő Uránál, sem a küldött nem nagyobb annál, aki őt küldte.
verso 17
Most, hogy tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha meg is teszitek.
verso 18
Nem mindnyájatokról szólok, hisz tudom, kiket választottam, hanem hogy beteljesedjék az Írás: Aki a kenyeremet eszi, a sarkát emelte fel ellenem.
verso 19
Most megmondom nektek, mielőtt meglenne, hogy amikor meglesz, higgyétek majd, hogy én vagyok.
verso 20
Bizony, bizony mondom nektek: Aki befogadja azt, akit küldök, engem fogad be, aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött.
verso 21
Amikor ezeket mondta Jézus, lelkében megrendült, és e szavakkal tett bizonyságot: Bizony, bizony mondom nektek, hogy közületek egy elárul engem.
verso 22
A tanítványok ekkor zavartan néztek egymásra: Vajon kiről szól?
verso 23
Egyik tanítványa pedig, akit Jézus szeretett, Jézus kebelén nyugodott.
verso 24
Intett azért neki Simon Péter, hogy tudakozza meg, ki az, akiről beszél.
verso 25
Ő pedig Jézus keblére hajolva megkérdezte: Uram, ki az?
verso 26
Jézus így válaszolt: Az, akinek a bemártott falatot adom. És bemártva a falatot Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának adta,
verso 27
és a falat után bement abba a Sátán. Akkor azt mondta neki Jézus: Amit teszel, hamar tedd meg.
verso 28
Senki sem értette az ott ülők közül, hogy miért mondta ezt neki.
verso 29
Egyesek ugyanis úgy vélték, hogy mivel az erszény Júdásnál volt, azt mondta neki Jézus: „Vedd meg, amire szükségünk van az ünnepre”, vagy azt, hogy adjon valamit a szegényeknek.
verso 30
Az pedig elvette a falatot, és azonnal kiment. Éjszaka volt.
verso 31
Amikor kiment, azt mondta Jézus: Most dicsőült meg az Emberfia, és Isten dicsőült meg benne.
verso 32
Ha megdicsőült benne Isten, akkor Isten is megdicsőíti őt önmagában, és most azonnal megdicsőíti őt.
verso 33
Gyermekeim, még egy kicsit veletek vagyok. Kerestek majd engem, de amint a zsidóknak mondtam, hogy ahova én megyek, oda ti nem jöhettek, most nektek is mondom.
verso 34
Új parancsolatot adok nektek, hogy egymást szeressétek: amint én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást.
verso 35
Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.
verso 36
Simon Péter megkérdezte tőle: Uram, hova mégy? Jézus így felelt: Ahova én megyek, oda most nem követhetsz, később azonban utánam jössz.
verso 37
Azt mondta neki Péter: Uram, miért nem követhetlek most? Az életemet adom érted!
verso 38
Jézus erre azt mondta neki: Az életedet adod értem? Bizony, bizony mondom neked, nem szólal meg addig a kakas, míg háromszor meg nem tagadsz engem.
Libros
