Szent Lukács evangéliuma
capítulo 17
verso 1
és monda az ő tanítványainak: nem lehet, hogy botránkozások ne jöjjenek, de jaj annak, aki miatt jőnek.
verso 2
jobb volna annak, hogy malomkövet kötnének nyakára, és az tengerbe vetnék, hogynemmint megbotránkoztatna egyet ez kicsinyek közül.
verso 3
megőrizzétek magatokat. ha vétkezik atyádfia ellened, fedd meg őtet, és, ha megbánja, bocsásd meg neki!
verso 4
és hogyha hétszer vétkezik is egy nap ellened, és hétszer hozzád térend mondván: bánom, hogy tettem, bocsásd meg neki!
verso 5
és mondanak az apostolok Úrnak: öregbítsd meg nekünk hitünket!
verso 6
monda kedig Úr nekik: ha hitetek leszen, mint egy mustár mag, és mondjátok emez szederfának, szakasztassál ki gyökerestől és palántáltassál a tengerbe, enged nektek.
verso 7
ki kedig tiközületek, kinek vagyon szolgája, mely szántott, avagy őrzött ökröket, és ha, mikoron megjő a mezőről, mindjárást azt mondja neki: menj el, ülj le,
verso 8
de inkább azt mondja: szerez, mit vacsoráljam, készülj hozzá, és szolgálj előmbe, míg eszem és iszom, és annak utána egyél, és igyál te is?
verso 9
nemde megköszöni-e a szolgának, hogy megművelte, mit neki parancsolt volt? nem alítom.
verso 10
azonképpen ti is, mikoron megteendetek mindeneket, melyek parancsolván vannak nektek, mondjátok: használatlan szolgák vagyunk, mert amit meg kellett tennünk, azt tettük.
verso 11
és lőn, hogy mikoron ő menne Jeruzsálembe, megyen vala Samária és Galilea által.
verso 12
és mikoron bemenne egy utcára találkozának eleibe tíz poklos férfiak, melyek távol megállanak,
verso 13
és szavukat felemelvén mondanak: parancsoló Jézus, légy kegyelmes nekünk!
verso 14
melyeket mikoron Jézus láta, monda nekik: menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak. és lőn, hogy mikoron mennének megtisztulának.
verso 15
egy kedig őközülük, hogy látá, mert megtisztult volna, hátratére nagy felszóval dicsőítvén az Istent.
verso 16
és leborula az ő lábai előtt hálát adván neki, és ez samaritanus vala.
verso 17
felele kedig Jézus, monda, nemde tízen tisztulának-e meg? és a kilence hol vannak?
verso 18
nem találtatának, kik megtérnének, és Istennek hálát adnának, hanem csak ez idegen.
verso 19
és monda neki: kelj fel, menj el, mert a te hited üdvözített téged.
verso 20
kérdék kedig őtet a farizeusok, mikoron jönne el Istennek országa? felele nekik, és mondá: nem jő Istennek országa el valakinek tudtára,
verso 21
sem azt nem mondják: ihon, avagyam ahon, mert íme Istennek országa tibennetek vagyon.
verso 22
és monda az ő tanítványainak: jönnek oly napok, mikoron keuantok látni egyet Embernek Fiának napjaiba, de nem láttok.
verso 23
és mondják nektek: íme ihon, íme ahon, ne menjetek, se kövessétek!
verso 24
mert miképpen a villanó fényesség, mely egyik égből a másikra fénylik, olyan módon leszen Embernek Fia is az ő napján.
verso 25
de először szükség neki sokat szenvedni. és gonosznak ítéltetni ez nemzetségtől,
verso 26
és miként lőn Noénak idejébe, úgyan leszen Embernek Fiának napjaiban is.
verso 27
esznek és isznak vala, feleségeket vesznek vala, és leányokat házasítanak vala, mindaz napiglan, míg Noé bemenne a bárkába, és az árvíz eljöve, és mind elveszté őket.
verso 28
azon módon is, mint történék Lótnak napjaiba: esznek, isznak vala, árulnak vásárolnak vala, palántálnak, és építenek vala.
verso 29
amely napon kedig kimenne Lót Sodomából, esék tűz és kénkő mennyországból, és mind elveszte őket.
verso 30
ilyenképpen leszen a nap is, melyen Embernek Fia megjelenik.
verso 31
az napon, aki a ház héján leszen, és az ő edényei a házba, ne szálljon le, hogy fel felvigye azokat, és azonképpen, aki a mezőn vagyon, ne térjen hátra.
verso 32
megemlékezzetek Lót feleségéről!
verso 33
valaki az ő lelkét meg akarandja tartani, elveszti azt, és valaki elvesztendi azt, életet szerez neki.
verso 34
mondom tinektek, az éjjel ketten lesznek egy ágyba, egyk felvétetik, másik elhagyatik,
verso 35
ketten lesznek együtt őrlők, egyik felvétetik, másik elhagyatik.
verso 36
ketten a mezőn, egyk felvétetik, másik elhagyatik.
verso 37
felelvén a tanítványok mondanak neki: hol leszen ez, Uram? ki monda nekik: valahol a test leszen, a keselyűk is odegyülekeznek.
Libros
