capítulo 2
Mondjátok fiútestvéreiteknek: »Népem!«,
és lánytestvéreiteknek: »Ó, asszony, aki irgalmat nyert!«
Vádoljátok anyátokat, vádoljátok,
mert nem a feleségem ő, én pedig nem vagyok a férje.
Hagyjon fel szajhálkodásával,
és többé ne kövessen el házasságtörést,
máskülönben meztelenre vetkőztetem, és olyanná teszem, mint amilyen születése napján volt.
A pusztához teszem hasonlóvá,
olyanná változtatom őt, mint a víztelen föld,
és szomjúsággal ölöm meg.
Gyermekeinek sem irgalmazok,
hiszen szajhálkodás gyermekei ők.
Mert anyjuk szajhálkodott.
Aki terhes volt velük, szégyenletesen cselekedett, mert ezt mondta:
»Szenvedélyes szeretőim után megyek,
akiktől kenyeremet és vizemet,
gyapjúmat és lenvásznamat, olajamat és italomat kapom.«
Ezért tövisbokorral torlaszolom el utadat;
kőfalat emelek ellene,
hogy ne találja meg ösvényeit.
Futkos majd szenvedélyes szeretői után, de nem éri utol őket;
keresni fogja, de nem találja meg őket.
Akkor ezt mondja majd: »Visszatérek az első férjemhez,
mert jobb dolgom volt akkor, mint most.«
Nem ismerte el, hogy én adtam neki a gabonát, az újbort és az olajat,
és én adtam neki sok ezüstöt
és aranyat, amelyet Baálra költöttek.
»Visszatérek hát, elveszem gabonámat a maga idején,
újboromat a maga időszakában,
és elragadom gyapjúmat és lenvásznamat, ami betakarja meztelenségét.
Most felfedem nemi szervét szenvedélyes szeretőinek szeme láttára,
és senki sem szabadítja ki őt kezemből.
Véget vetek minden örömének,
ünnepeinek, újholdjainak és sabbatjainak, és minden ünnepi időszakának.
Elpusztítom szőlőit és fügefáit, amelyekről ezt mondta:
’Ezeket kaptam béremül szenvedélyes szeretőimtől.’
Erdővé teszem őket,
és a mezei vadak fogják felfalni őket.
Számadásra vonom őt azokért a napokért, melyeken áldozatokat ajánlott fel a Baáloknak,
melyeken karikákkal és ékszerekkel ékesítette magát, és szenvedélyes szeretői után járt,
rólam viszont elfelejtkezett« – ez Jehova kijelentése.
»Ezért meggyőzöm őt,
a pusztába viszem,
és a szívére beszélek.
Akkor visszaadom neki szőlőskertjeit,
és Akor völgyét a reménység kapujaként.
Ott majd válaszol, ahogy fiatalkorában,
mint azon a napon, amikor kijött Egyiptom földjéről.
Azon a napon – ez Jehova kijelentése –
úgy hívsz majd engem: férjem, és nem hívsz többé így: uram.«
»Nem engedem meg neki, hogy a Baálok nevét említse,
és nem emlékeznek többé rájuk nevük szerint.
Azon a napon szövetséget kötök az érdekükben a mező vadjaival,
az ég madaraival és a föld csúszó-mászó állataival.
Eltüntetem az íjat, a kardot és a háborút az országból,
és megadom nekik, hogy biztonságban feküdjenek le.
Eljegyezlek mindörökre
az igazságosságomból és jogosságomból,
odaadó szeretetemből és irgalmasságomból fakadóan.
Hűségből jegyezlek el,
és ismerni fogod Jehovát.«
»Azon a napon válaszolok – ez Jehova kijelentése –,
válaszolok az égnek,
az pedig válaszol a földnek.
A föld válaszol a gabonának, az újbornak és az olajnak,
azok pedig válaszolnak Jezréelnek.
Elvetem őt magamnak, mint magot a földbe,
és irgalmazok neki, aki nem nyert irgalmat.
Azt mondom azoknak, akik nem a népem: ’Népem vagy’,
ők pedig ezt mondják: ’Istenem vagy.’«”