⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

A krónikák második könyve

capítulo 24


Capítulos:


verso 1

Joás 7 éves volt, amikor király lett, és 40 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Beér-Sebából való volt, Cibjahnak hívták.


verso 2

Joás azt tette Jójada pap minden napján, amit Jehova helyesnek tart.


verso 3

Jójada két feleséget választott neki, Joásnak pedig fiai és lányai lettek.


verso 4

Idővel Joásnak szíve vágya lett, hogy rendbe hozza Jehova házát.


verso 5

Ezért egybegyűjtötte a papokat meg a lévitákat, és így szólt hozzájuk: „Menjetek el Júda városaiba, és gyűjtsetek pénzt egész Izraeltől, hogy Istenetek háza évről évre rendbe legyen hozva. Ne késlekedjetek!” De a léviták halogatták a dolgot.


verso 6

A király ezért hívatta Jójada főpapot, és ezt mondta neki: „Miért nem követelted meg a lévitáktól, hogy behozzák Júdából és Jeruzsálemből a szent adót, melyet Jehova szolgája, Mózes vetett ki; Izrael gyülekezetének szent adóját a sátor számára, ahol a szövetségláda volt?


verso 7

Atáliának, annak a gonosz asszonynak a fiai betörtek az igaz Isten házába, és Jehova házának szent dolgait mind a Baálok imádatára használták fel.”


verso 8

Akkor a király parancsára készítettek egy ládát, és elhelyezték azt kívül, Jehova házának kapujánál.


verso 9

Ezután felhívást küldtek szét egész Júdába és Jeruzsálembe, hogy hozzák el Jehovának a szent adót, melyet az igaz Isten szolgája, Mózes vetett ki Izraelre a pusztában.


verso 10

Erre minden fejedelem és az egész nép örömmel hoztak adományokat, bedobták a ládába, mígnem az megtelt.


verso 11

A léviták, amikor csak látták, hogy sok pénz van a ládában, elvitték azt, hogy átadják a királynak. A király titkára és a főpap megbízottja akkor odament, és kiürítette a ládát, majd visszavitték a helyére. Ezt tették napról napra, úgyhogy igen sok pénzt gyűjtöttek össze.


verso 12

Ezután a király és Jójada odaadta azoknak, akik a Jehova házán végzett munkát felügyelték. Ők aztán kővágókat és mesterembereket fogadtak fel, hogy rendbe hozzák Jehova házát, továbbá vas- meg rézműveseket Jehova házának kijavítására.


verso 13

A munkát felügyelők tehát munkához láttak, és a javítási munkálatok előrehaladtak a felügyeletük alatt. Megfelelő állapotba hozták az igaz Isten házát, és megerősítették.


verso 14

Mihelyt végeztek, elvitték a megmaradt pénzt a királyhoz és Jójadához, ők pedig eszközöket készítettek Jehova háza számára: eszközöket a szolgálathoz és az áldozatokhoz, poharakat, arany- meg ezüsteszközöket. És rendszeresen égőáldozatokat mutattak be Jehova házánál Jójada minden napján.


verso 15

Egy hosszú és megelégedést nyújtó élet után Jójada 130 éves korában meghalt.


verso 16

Eltemették Dávid városában a királyok mellé, mert jó dolgokat tett Izrael népéért, az igaz Istenért és Isten házáért.


verso 17

Jójada halála után eljöttek Júda fejedelmei, és meghajoltak a király előtt, a király pedig hallgatott rájuk.


verso 18

Elhagyták Jehovának, ősapáik Istenének a házát, és a szent rudaknak meg a bálványoknak kezdtek szolgálni. Ezzel a vétkével Júda és Jeruzsálem magára vonta Isten haragját.


verso 19

Jehova újra meg újra prófétákat küldött közéjük, hogy visszatérítsék őket hozzá, és ezek mindig figyelmeztették őket, de ők nem hallgattak rájuk.


verso 20

Isten szelleme pedig rászállt Zakariásra, Jójada pap fiára. Ő odaállt a nép elé, és így szólt hozzájuk: „Ezt mondja az igaz Isten: »Miért szegitek meg Jehova parancsolatait? Nem fogtok sikerrel járni! Mivel elhagytátok Jehovát, ő is elhagy titeket.«”


verso 21

Azok viszont összeesküdtek ellene, és a király parancsára megkövezték Jehova házának udvarán.


verso 22

Joás király nem emlékezett meg arról, hogy milyen odaadó szeretettel bánt vele annak apja, Jójada, így hát megölte a fiát. Az pedig ezt mondta, amikor haldoklott: „Fizessen meg neked Jehova azért, amit tettél!”


verso 23

Az év elején a szír hadsereg feljött Joás ellen, és behatolt Júdába és Jeruzsálembe. Azután elpusztították a nép összes fejedelmét, a zsákmányukat pedig mind elküldték Damaszkusz királyának.


verso 24

Noha a támadó szír hadsereg kis létszámú volt, Jehova mégis kiszolgáltatott nekik egy igen nagy hadsereget, mert azok elhagyták Jehovát, ősapáik Istenét. Így hát végrehajtották az ítéletet Joáson.


verso 25

Amikor elvonultak (súlyos sérülésekkel hagyták ott), a saját szolgái összeesküdtek ellene, mivel kiontotta Jójada pap fiainak a vérét. Az ágyában ölték meg. Meghalt, és Dávid városában temették el, de nem a királyok sírhelyeibe temették.


verso 26

Ezek voltak, akik összeesküdtek ellene: Zabád, az ammonita asszonynak, Simeátnak a fia, és Jozabád, a moábita asszonynak, Simritnek a fia.


verso 27

Ami a fiait, az ellene szóló számos kijelentést és az igaz Isten házán végzett javítási munkálatokat illeti, mindezek fel vannak jegyezve a királyok könyvének írásaiban. A fia, Amácija lett a király utána.

Capítulos:


Libros