⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
A krónikák első könyve
capítulo 16
verso 1
Bevitték hát az igaz Isten ládáját, és elhelyezték abban a sátorban, amelyet Dávid állíttatott neki. Aztán égőáldozatokat és közösségi áldozatokat mutattak be az igaz Isten előtt.
verso 2
Amikor Dávid végzett az égőáldozatok és a közösségi áldozatok bemutatásával, megáldotta a népet Jehova nevében.
verso 3
Ezenkívül kiosztott minden izraelitának, minden férfinak és nőnek egy-egy kerek kenyeret, egy-egy datolyalepényt és egy-egy mazsolalepényt.
verso 4
Aztán lévitákat jelölt ki, hogy Jehova ládájánál szolgáljanak, hogy tiszteljék Jehovát, Izrael Istenét, hálát adjanak neki, és dicsérjék őt.
verso 5
Asáf volt a fő, a második őutána Zakariás. Jeiél, Semirámót, Jéhiel, Mattitja, Eliáb, Benája, Obed-Edom és Jeiél hárfákon meg más húros hangszereken játszottak. Asáf cintányérokat szólaltatott meg,
verso 6
Benája és Jaháziel papok pedig a trombitákat fújták szüntelen az igaz Isten szövetségének ládája előtt.
verso 7
Azon a napon ajánlott Dávid először hálaéneket Jehovának, és utasította Asáfot és a testvéreit arra, hogy énekeljék el:
verso 8
„Adjatok hálát Jehovának, dicsőítsétek a nevét!
Ismertessétek meg tetteit a népekkel!
verso 9
Daloljatok neki, énekkel dicsérjétek őt,
gondolkodjatok el minden csodálatos tettén.
verso 10
Dicsekedjetek az ő szent nevével!
Örüljön a szívük azoknak, akik Jehovát szolgálják.
verso 11
Keressétek Jehovát és erejét,
szüntelenül keressétek arcát!
verso 12
Emlékezzetek csodálatos tetteire, melyeket véghez vitt,
csodáira és ítéleteire, melyeket kihirdetett,
verso 13
ti, szolgájának, Izraelnek utódai,
Jákob fiai, az ő választottai!
verso 14
Ő Jehova, a mi Istenünk.
Az egész földre kihatnak ítéletei.
verso 15
Emlékezzetek szövetségére örökké,
ezer nemzedékig az ígéretre, melyet tett,
verso 16
a szövetségre, melyet Ábrahámmal kötött,
és az esküre, melyet Izsáknak tett,
verso 17
melyet mint rendelkezést megerősített Jákobnak,
és mint hosszú időkre szóló szövetséget Izraelnek,
verso 18
ezt mondva: »Neked adom Kánaán földjét
örökségül.«
verso 19
Akkor volt ez, amikor kevesen voltatok,
bizony, nagyon kevesen, és idegenként laktatok azon a földön.
verso 20
Nemzetről nemzetre vándoroltak,
egyik királyságtól a másik népig.
verso 21
Nem engedte meg, hogy bárki is elnyomja őket,
sőt, királyokat feddett meg miattuk,
verso 22
így szólva: »Ne nyúljatok felkentjeimhez,
és ne bántsátok prófétáimat!«
verso 23
Énekeljetek Jehovának mindnyájan, ti föld lakói!
Hirdessétek nap nap után szabadítását!
verso 24
Hirdessétek a nemzetek között dicsőségét,
minden nép között az ő csodálatos tetteit!
verso 25
Mert Jehova nagy, és ő a legméltóbb a dicséretre,
ő tiszteletre méltóbb minden istennél.
verso 26
A népek istenei mind csak semmit érő istenek,
de Jehova az, aki az eget alkotta.
verso 27
Méltóság és pompa van az ő jelenlétében,
erő és öröm az ő lakhelyén.
verso 28
Adjátok meg Jehovának, ami megilleti őt, ti népek családjai,
adjátok meg Jehovának, ami megilleti őt, mert övé a dicsőség és az erő!
verso 29
Adjátok meg Jehovának a nevét megillető dicsőséget,
vigyetek ajándékot, és járuljatok elé.
Hajoljatok meg Jehova előtt szent, díszes öltözetben!
verso 30
Reszkessetek a színe előtt mindnyájan, ti föld lakói!
A föld szilárdan áll, nem inog meg soha.
verso 31
Örüljön az ég, és vigadjon a föld!
Hirdessétek a nemzetek között: »Jehova lett a király!«
verso 32
Zúgjon a tenger, és minden, ami benne van,
ujjongjanak a mezők, és minden, ami rajtuk van!
verso 33
Az erdő fái is kiáltsanak örömükben Jehova előtt,
mert eljön, hogy megítélje a földet.
verso 34
Adjatok hálát Jehovának, mert ő jó,
odaadó szeretete örökké tart.
verso 35
És mondjátok: »Ments meg bennünket, ó, megmentésünk Istene,
gyűjts egybe minket, és szabadíts meg a nemzetektől,
hogy hálát adhassunk szent nevednek,
és ujjongva dicsérjünk!
verso 36
Dicsőség Jehovának, Izrael Istenének
egy örökkévalóságon át!«”
És az egész nép ezt mondta: „Ámen!”, és dicsérték Jehovát.
verso 37
Dávid pedig otthagyta Asáfot és a testvéreit Jehova szövetségének ládájánál, hogy ott szolgáljanak szüntelen, a napi teendők szerint.
verso 38
Obed-Edom és a testvérei, 68 ember, és Obed-Edom, Jedutun fia, és Hósa kapuőrök voltak.
verso 39
Cádók pap és a paptársai Jehova hajléka előtt voltak a gibeoni magaslaton,
verso 40
hogy rendszeresen égőáldozatokat mutassanak be Jehovának az égőáldozati oltáron reggel és este, és hogy mindent megtegyenek, ami meg van írva Jehova törvényében, melyet Izraelnek parancsolt.
verso 41
Velük volt Hémán, Jedutun és a többi kiválasztott ember, akiket név szerint jelöltek ki, hogy hálát adjanak Jehovának, mert „odaadó szeretete örökké tart”.
verso 42
Velük volt Hémán és Jedutun, hogy megszólaltassák a trombitákat, a cintányérokat és az igaz Isten dicsőítésére használt más hangszereket; Jedutun fiai pedig a kapunál voltak.
verso 43
Aztán elment az egész nép, mindenki a maga otthonába. Dávid pedig elment, hogy megáldja a saját háznépét.
Libros
