⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
A krónikák első könyve
16. fejezet
1. vers
Bevitték hát az igaz Isten ládáját, és elhelyezték abban a sátorban, amelyet Dávid állíttatott neki. Aztán égőáldozatokat és közösségi áldozatokat mutattak be az igaz Isten előtt.
2. vers
Amikor Dávid végzett az égőáldozatok és a közösségi áldozatok bemutatásával, megáldotta a népet Jehova nevében.
3. vers
Ezenkívül kiosztott minden izraelitának, minden férfinak és nőnek egy-egy kerek kenyeret, egy-egy datolyalepényt és egy-egy mazsolalepényt.
4. vers
Aztán lévitákat jelölt ki, hogy Jehova ládájánál szolgáljanak, hogy tiszteljék Jehovát, Izrael Istenét, hálát adjanak neki, és dicsérjék őt.
5. vers
Asáf volt a fő, a második őutána Zakariás. Jeiél, Semirámót, Jéhiel, Mattitja, Eliáb, Benája, Obed-Edom és Jeiél hárfákon meg más húros hangszereken játszottak. Asáf cintányérokat szólaltatott meg,
6. vers
Benája és Jaháziel papok pedig a trombitákat fújták szüntelen az igaz Isten szövetségének ládája előtt.
7. vers
Azon a napon ajánlott Dávid először hálaéneket Jehovának, és utasította Asáfot és a testvéreit arra, hogy énekeljék el:
8. vers
„Adjatok hálát Jehovának, dicsőítsétek a nevét!
Ismertessétek meg tetteit a népekkel!
9. vers
Daloljatok neki, énekkel dicsérjétek őt,
gondolkodjatok el minden csodálatos tettén.
10. vers
Dicsekedjetek az ő szent nevével!
Örüljön a szívük azoknak, akik Jehovát szolgálják.
11. vers
Keressétek Jehovát és erejét,
szüntelenül keressétek arcát!
12. vers
Emlékezzetek csodálatos tetteire, melyeket véghez vitt,
csodáira és ítéleteire, melyeket kihirdetett,
13. vers
ti, szolgájának, Izraelnek utódai,
Jákob fiai, az ő választottai!
14. vers
Ő Jehova, a mi Istenünk.
Az egész földre kihatnak ítéletei.
15. vers
Emlékezzetek szövetségére örökké,
ezer nemzedékig az ígéretre, melyet tett,
16. vers
a szövetségre, melyet Ábrahámmal kötött,
és az esküre, melyet Izsáknak tett,
17. vers
melyet mint rendelkezést megerősített Jákobnak,
és mint hosszú időkre szóló szövetséget Izraelnek,
18. vers
ezt mondva: »Neked adom Kánaán földjét
örökségül.«
19. vers
Akkor volt ez, amikor kevesen voltatok,
bizony, nagyon kevesen, és idegenként laktatok azon a földön.
20. vers
Nemzetről nemzetre vándoroltak,
egyik királyságtól a másik népig.
21. vers
Nem engedte meg, hogy bárki is elnyomja őket,
sőt, királyokat feddett meg miattuk,
22. vers
így szólva: »Ne nyúljatok felkentjeimhez,
és ne bántsátok prófétáimat!«
23. vers
Énekeljetek Jehovának mindnyájan, ti föld lakói!
Hirdessétek nap nap után szabadítását!
24. vers
Hirdessétek a nemzetek között dicsőségét,
minden nép között az ő csodálatos tetteit!
25. vers
Mert Jehova nagy, és ő a legméltóbb a dicséretre,
ő tiszteletre méltóbb minden istennél.
26. vers
A népek istenei mind csak semmit érő istenek,
de Jehova az, aki az eget alkotta.
27. vers
Méltóság és pompa van az ő jelenlétében,
erő és öröm az ő lakhelyén.
28. vers
Adjátok meg Jehovának, ami megilleti őt, ti népek családjai,
adjátok meg Jehovának, ami megilleti őt, mert övé a dicsőség és az erő!
29. vers
Adjátok meg Jehovának a nevét megillető dicsőséget,
vigyetek ajándékot, és járuljatok elé.
Hajoljatok meg Jehova előtt szent, díszes öltözetben!
30. vers
Reszkessetek a színe előtt mindnyájan, ti föld lakói!
A föld szilárdan áll, nem inog meg soha.
31. vers
Örüljön az ég, és vigadjon a föld!
Hirdessétek a nemzetek között: »Jehova lett a király!«
32. vers
Zúgjon a tenger, és minden, ami benne van,
ujjongjanak a mezők, és minden, ami rajtuk van!
33. vers
Az erdő fái is kiáltsanak örömükben Jehova előtt,
mert eljön, hogy megítélje a földet.
34. vers
Adjatok hálát Jehovának, mert ő jó,
odaadó szeretete örökké tart.
35. vers
És mondjátok: »Ments meg bennünket, ó, megmentésünk Istene,
gyűjts egybe minket, és szabadíts meg a nemzetektől,
hogy hálát adhassunk szent nevednek,
és ujjongva dicsérjünk!
36. vers
Dicsőség Jehovának, Izrael Istenének
egy örökkévalóságon át!«”
És az egész nép ezt mondta: „Ámen!”, és dicsérték Jehovát.
37. vers
Dávid pedig otthagyta Asáfot és a testvéreit Jehova szövetségének ládájánál, hogy ott szolgáljanak szüntelen, a napi teendők szerint.
38. vers
Obed-Edom és a testvérei, 68 ember, és Obed-Edom, Jedutun fia, és Hósa kapuőrök voltak.
39. vers
Cádók pap és a paptársai Jehova hajléka előtt voltak a gibeoni magaslaton,
40. vers
hogy rendszeresen égőáldozatokat mutassanak be Jehovának az égőáldozati oltáron reggel és este, és hogy mindent megtegyenek, ami meg van írva Jehova törvényében, melyet Izraelnek parancsolt.
41. vers
Velük volt Hémán, Jedutun és a többi kiválasztott ember, akiket név szerint jelöltek ki, hogy hálát adjanak Jehovának, mert „odaadó szeretete örökké tart”.
42. vers
Velük volt Hémán és Jedutun, hogy megszólaltassák a trombitákat, a cintányérokat és az igaz Isten dicsőítésére használt más hangszereket; Jedutun fiai pedig a kapunál voltak.
43. vers
Aztán elment az egész nép, mindenki a maga otthonába. Dávid pedig elment, hogy megáldja a saját háznépét.
Könyvek
