⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

A krónikák első könyve

13. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Dávid tanácskozott az ezred- és a századparancsnokokkal és minden vezetővel,


2. vers

majd így szólt Izrael egész gyülekezetéhez: „Ha jónak látjátok, és elfogadható a mi Istenünk, Jehova előtt, küldjünk üzenetet a többi testvérünknek Izrael valamennyi vidékére, és a papoknak meg a lévitáknak is a városaikba és azok legelőire, hogy jöjjenek el hozzánk,


3. vers

és hozzuk vissza Istenünk ládáját.” Ugyanis nem törődtek azzal Saul napjaiban.


4. vers

Az egész gyülekezet egyetértett abban, hogy így tegyenek, mert az egész nép jónak tartotta ezt.


5. vers

Dávid tehát egybegyűjtötte egész Izraelt az Egyiptom-folyótól egészen Lebó-Hamátig, hogy elhozzák az igaz Isten ládáját Kirját-Jeárimból.


6. vers

Akkor Dávid és egész Izrael fölvonult Baálába, Kirját-Jeárimba, amely Júdához tartozik, hogy felhozzák onnan az igaz Istennek, Jehovának a ládáját, aki a kerubok felett ül a trónján; a ládát, mely előtt az emberek dicsőítik a nevét.


7. vers

Csakhogy az igaz Isten ládáját föltették egy új szekérre, és elvitték Abinádáb házából. Uzzah és Ahió vezették a szekeret.


8. vers

Dávid és egész Izrael pedig teljes erejéből ünnepelt az igaz Isten színe előtt énekekkel, hárfákkal, más húros hangszerekkel, tamburinokkal, cintányérokkal meg trombitákkal.


9. vers

De amikor Kidon szérűjéhez értek, Uzzah odanyúlt a ládához, és megfogta, mert az állatok majdnem felborították.


10. vers

Erre Jehova haragja fellángolt Uzzah ellen, és lesújtott rá, mert odanyúlt a ládához. És ott halt meg Isten színe előtt.


11. vers

Ám Dávid mérges lett, amiért Jehova haragja kitört Uzzah ellen. És annak a helynek Pérec-Uzzah a neve mind a mai napig.


12. vers

Ezért azon a napon Dávid megijedt az igaz Istentől, és így szólt: „Hogyan vigyem el magamhoz az igaz Isten ládáját?”


13. vers

És Dávid nem vitte el a ládát magához, Dávid városába, hanem elvitette azt a gáti Obed-Edom házába.


14. vers

Az igaz Isten ládája három hónapig Obed-Edom háznépénél volt, az ő házában. És Jehova áldása volt Obed-Edom háznépén és mindenén.

Fejezetek:


Könyvek