⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
A krónikák első könyve
5. fejezet
1. vers
Ezek Rúbennek, Izrael elsőszülöttjének a fiai. Ő volt az elsőszülött, de mivel bemocskolta apja ágyát, ezért az elsőszülöttségi jogát Izrael fiának, Józsefnek a fiai kapták meg, és nem kerülhetett be a származási jegyzékbe úgy, mint akinek elsőszülöttségi joga van.
2. vers
Noha Júda kiemelkedőbb volt a testvéreinél, és tőle kellett származnia a vezetőnek, az elsőszülöttségi jog mégis Józsefé volt.
3. vers
Rúbennek, Izrael elsőszülöttjének a fiai voltak: Hánók, Pallu, Hecron és Kármi.
4. vers
Jóel fiai voltak: Semája, ennek a fia Góg, ennek a fia Simei,
5. vers
ennek a fia Mika, ennek a fia Reája, ennek a fia Baál,
6. vers
és ennek a fia Beérah, akit száműzetésbe vitt Tilgát-Pilnészer, Asszíria királya. Ő fejedelem volt a rúbeniták között.
7. vers
Testvérei a családjaik szerint, ahogy leszármazásuknak megfelelően a származási jegyzékbe kerültek, a következők voltak: Jeiél, a fő, továbbá Zakariás
8. vers
és Bela, aki Azáz fia, aki Sema fia, aki Jóel fia. A Bela házából valók Aróerben laktak, egészen Nébóig meg Baál-Meonig.
9. vers
Kelet felé egészen az Eufrátesz melletti pusztáig terjedő területen telepedtek le, mert a háziállataik megszaporodtak Gileád földjén.
10. vers
Saul napjaiban háborút indítottak a hagriták ellen, és vereséget mértek rájuk. Így aztán az ő sátraikban laktak a Gileádtól keletre eső egész vidéken.
11. vers
Gád leszármazottai a szomszédságukban laktak Básán földjén, egészen Szalkáig.
12. vers
Básánban Jóel volt a fő, Sáfám a második, továbbá Janai és Sáfát.
13. vers
Testvéreik, akik a nemzetségükhöz tartoztak, a következők voltak: Mikáel, Mesullám, Seba, Jórai, Jaékán, Zia és Éber, összesen heten.
14. vers
Ezek voltak Abihail fiai, aki Húri fia, aki Jároah fia, aki Gileád fia, aki Mikáel fia, aki Jésisai fia, aki Jahadó fia, aki Búz fia volt.
15. vers
Ahi, Gúni fiának, Abdielnek a fia volt a nemzetségfőjük.
16. vers
Gileádban, Básánban és a környező városokban laktak, meg Sáron minden legelőjén, ameddig csak annak határai terjedtek.
17. vers
Mindnyájan bekerültek a származási jegyzékbe Júda királyának, Jótámnak a napjaiban, és Izrael királyának, Jeroboámnak a napjaiban.
18. vers
A rúbenitáknak, a gáditáknak és Manassé fél törzsének a seregében 44 760 erős harcos volt, akik pajzsot és kardot viseltek, íjjal voltak felszerelve, és harcedzettek voltak.
19. vers
Háborút indítottak a hagriták ellen, Jetur, Náfis meg Nódáb ellen.
20. vers
És segítséget kaptak az ellenük vívott harcban, úgyhogy legyőzték a hagritákat, és mindazokat, akik velük tartottak. Isten segítségét kérték a háborúban, ő pedig eleget tett a kérésüknek, mert bíztak benne.
21. vers
Zsákmányul ejtették háziállataikat – 50 000 tevét, 250 000 juhot, 2000 szamarat – és 100 000 embert.
22. vers
Sok ellenségük elesett, mert az igaz Isten harca volt ez. És ott laktak a helyükön egészen a száműzetés idejéig.
23. vers
Manassé fél törzsének a leszármazottai pedig Básántól Baál-Hermonig, a Szenirig és a Hermon-hegyig laktak azon a földön, és sokan voltak.
24. vers
Ezek voltak a nemzetségfőik: Éfer, Isi, Eliel, Azriel, Jeremiás, Hodávia és Jahdiel. Ők kiemelkedő harcosok voltak, híres emberek és nemzetségfők.
25. vers
De hűtlenek voltak ősapáik Istenéhez, és szajhálkodtak a föld azon népeinek isteneivel, amelyeket kiirtott előlük Isten.
26. vers
Izrael Istene ezért arra indította Asszíria királyát, Púlt (vagyis Asszíria királyát, Tilgát-Pilnészert), hogy száműzetésbe hurcolja a rúbenitákat, a gáditákat és Manassé fél törzsét, és az elvitte őket Halába, Háborba, Hárába és a Gózán-folyóhoz. Ott is vannak mind a mai napig.
Könyvek
