⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
A krónikák első könyve
capítulo 11
verso 1
Idővel az izraeliták mind egybegyűltek Dávidhoz Hebronba, és ezt mondták: „Nézd! Mi a vér szerinti rokonaid vagyunk.
verso 2
A múltban, amikor még Saul volt a király, te voltál az, aki Izraelt a hadjáratai során vezette. Jehova, a te Istened így szólt hozzád: »Te fogod terelgetni népemet, Izraelt, és te leszel népemnek, Izraelnek a vezetője.«”
verso 3
Izrael vénei tehát mindnyájan elmentek a királyhoz Hebronba, és Dávid szövetséget kötött velük Hebronban Jehova előtt. Ezután fölkenték Dávidot Izrael királyává, ahogy azt Jehova Sámuel által megmondta.
verso 4
Később Dávid és egész Izrael elment Jeruzsálembe, azaz Jebuszba, ahol a jebusziták laktak.
verso 5
Jebusz lakói így gúnyolták Dávidot: „Sosem fogsz ide bejutni!” Ám Dávid elfoglalta Sion erődjét, amely most Dávid városa.
verso 6
Dávid ezt mondta: „Aki elsőként támad a jebuszitákra, az hadvezér és fejedelem lesz.” Joáb, Céruja fia ment fel elsőként, és ő lett a hadvezér.
verso 7
Azután Dávid letelepedett az erődben. Ezért nevezték azt Dávid városának.
verso 8
Építeni kezdte a várost körös-körül, a Dombon és a Domb körüli részeken, Joáb pedig helyreállította a város többi részét.
verso 9
Így aztán Dávidnak egyre nagyobb hatalma lett, és a seregek Jehovája vele volt.
verso 10
Ezek pedig Dávid erős harcosainak a vezérei, akik egész Izraellel együtt szilárdan támogatták őt mint uralkodójukat. Mindannyian segítettek abban, hogy király legyen, ahogyan azt Jehova megígérte Izraelnek.
verso 11
Ez Dávid kiemelkedő harcosainak a névsora: Jásobeám, egy hakmonitának a fia; ő volt a feje a három férfinak. Egyszer 300 embert ölt meg a lándzsájával.
verso 12
Utána következett Eleázár, az ahóhita Dodó fia. Ez egyike volt a három kiemelkedő harcosnak.
verso 13
Ő volt Dáviddal Pas-Dammimnál, ahol a filiszteusok összegyűltek a harcra. Volt ott egy földterület tele árpával; a katonák pedig megfutamodtak a filiszteusok elől.
verso 14
Eleázár azonban odaállt a földterület közepére, védte azt, és öldöste a filiszteusokat, úgyhogy Jehova nagy győzelmet szerzett.
verso 15
A 30 főember közül hárman lementek a sziklához, Dávidhoz, Adullám barlangjába, miközben egy filiszteus sereg Refaim völgyében táborozott.
verso 16
Dávid ekkor a rejtekhelyén tartózkodott, míg a filiszteusok egyik helyőrsége Betlehemben volt.
verso 17
Dávid aztán sóvárogva ezt mondta: „Bárcsak ihatnék a Betlehem kapujánál lévő víztároló vizéből!”
verso 18
Erre a három behatolt a filiszteusok táborába, és vizet húzott a Betlehem kapujánál lévő víztárolóból. Odavitték Dávidnak, de Dávid nem akart inni belőle, hanem kiöntötte Jehova elé.
verso 19
Így szólt: „Istenem szemszögéből nézve el sem tudom képzelni, hogy megtegyem ezt! Ezeknek a férfiaknak a vérét igyam, akik az életüket kockáztatták? Hiszen az életük kockáztatásával hozták a vizet!” Ezért hát nem akart inni belőle. Ezeket tette a három kiemelkedő harcos.
verso 20
Abisai, Joábnak a testvére pedig feje lett másik háromnak, és 300 embert ölt meg a lándzsájával. Ugyanolyan hírneve volt, mint az első háromnak.
verso 21
A másik három közül nagyobb tisztelet övezte őt, mint a két társát, és ő volt a vezetőjük, de az első hárommal nem ért fel.
verso 22
Benája, Jójada fia bátor ember volt, aki sok hőstettet vitt véghez Kabcéelben. Ő ölte meg a moábi Áriel két fiát, és ő volt az, aki egy havas napon leereszkedett egy vizesverembe, és megölt egy oroszlánt.
verso 23
Megölt egy rendkívül termetes, öt könyök magas egyiptomi férfit is. Bár az egyiptominak akkora lándzsa volt a kezében, mint amekkora az a farúd, melyet a szövők használnak, ő megtámadta egy bottal, kiragadta a lándzsát az egyiptomi kezéből, és tulajdon lándzsájával ölte meg.
verso 24
Ezeket tette Benája, Jójada fia. Ugyanolyan hírneve volt, mint a három kiemelkedő harcosnak.
verso 25
Noha őt még nagyobb tisztelet övezte, mint a 30-at, azért az első hárommal nem ért fel. Ennek ellenére Dávid kinevezte őt a testőrsége élére.
verso 26
A hadsereg kiemelkedő harcosai ezek voltak: Asáhel, Joábnak a testvére, Elhanán, a betlehemi Dodó fia,
verso 27
a haróri Sammót, a pelóni Hélec,
verso 28
Ira, aki a tékoai Ikkés fia, az anatóti Abiézer,
verso 29
a husatita Szibbekai, az ahóhita Ilaj,
verso 30
a netófai Maharai, Héled, aki a netófai Baánah fia,
verso 31
Itai, a benjáminiták Gibeájából való Ribai fia, a piratoni Benája,
verso 32
a Gaás völgyeiből való Húrai, az arbáti Abiel,
verso 33
a baharumi Azmávet, a saálbóni Eljahba,
verso 34
a gizóni Hásem fiai, Jonatán, aki a harári Ságé fia,
verso 35
Ahiám, aki a harári Sákár fia, Elifál, aki Ur fia,
verso 36
a mekérai Héfer, a pelóni Ahija,
verso 37
a kármeli Hecró, Naárai, aki Ezbai fia,
verso 38
Jóel, aki Nátán testvére, Mibhár, aki Hagri fia,
verso 39
az ammonita Célek, a beróti Naharai, aki Céruja fiának, Joábnak a fegyverhordozója;
verso 40
a jitrita Ira, a jitrita Gáreb,
verso 41
a hettita Uriás, Zabád, aki Ahlai fia,
verso 42
Adina, aki a rúbenita Siza fia, a rúbeniták egyik főembere, és vele 30-an;
verso 43
Hanán, aki Maáka fia, a mitnita Josafát,
verso 44
az astaróti Uzzija, Sáma és Jeiél, az aróeri Hótám fiai;
verso 45
Jediáel, aki Simri fia, és testvére, a tíci Jóha;
verso 46
a mahávi Eliel, Jeribai és Josávia, akik Elnaám fiai, és a moábita Jitma;
verso 47
Eliel, Obed és a mecóbájai Jaásiel.
Libros
