capítulo 12
Ezek voltak azok a férfiak, akik Dávidhoz mentek Ciklágba, amikor bujkált Saul, Kís fia elől. Ők a kiemelkedő harcosok közé tartoztak, akik támogatták Dávidot a harcban.
Íjjal voltak fölfegyverkezve, és a jobb és bal kezükkel is tudtak követ hajítani meg íjjal lőni. Saul testvérei közül valók voltak, Benjámin törzséből.
A főember Ahiézer volt, aztán Joás, ezek a gibeai Semáa fiai; Jeziel és Pelet, akik Azmávet fiai; Beráka, az anatóti Jéhu,
a gibeoni Ismája, aki kiemelkedő harcos volt a harminc között és a harminc felett; továbbá Jeremiás, Jaháziel, Johanán, a gedérai Jozabád,
Eluzai, Jerimót, Beália, Semária, a hárifi Sefátia;
Elkána, Issija, Azarel, Joézer és Jásobeám, kórahiták;
továbbá Joéla és Zebádia, a gedori Jerohám fiai.
Gád fiai között is voltak, akik Dávid oldalára álltak, amikor a rejtekhelyen volt a pusztában. Erős harcosok voltak, harcra kiképzett katonák, akik készenlétben tartották a nagy pajzsot és a lándzsát. Arcuk olyan volt, mint az oroszláné, és olyan gyorsak voltak, mint a gazellák a hegyeken.
Ézer volt a főember, Abdiás a második, Eliáb a harmadik,
Mismanna a negyedik, Jeremiás az ötödik,
Attai a hatodik, Eliel a hetedik,
Johanán a nyolcadik, Elzábád a kilencedik,
Jeremiás a tizedik, Makbannai a tizenegyedik.
Ezek a gáditák közül valók voltak, a sereg vezetői. Közülük a leggyengébb is elbánt száz katonával, a legerősebb pedig ezerrel.
Ezek a férfiak keltek át a Jordánon az első hónapban, amikor az elöntötte a partjait, aztán elűzték a völgyek minden lakóját, keletre és nyugatra.
Benjámin és Júda emberei közül is elmentek néhányan Dávidhoz a rejtekhelyére.
Dávid erre kiment eléjük, és ezt mondta nekik: „Ha békés szándékkal jöttetek hozzám, hogy segítsetek nekem, akkor a szívem egybeforr veletek. De ha azért, hogy eláruljatok ellenségeimnek, holott semmi rosszat nem tettem, akkor ez ne kerülje el ősapáink Istenének figyelmét, és ő ítélkezzen!”
Ekkor a szellem rászállt Amásaira, a harmincnak főemberére:
„Tiéd vagyunk, ó, Dávid, és veled vagyunk, ó, Isai fia!
Béke, béke neked, és béke a te segítődnek!
Mert megsegít téged Istened.”
Erre Dávid magához fogadta őket, és bevette őket a csapatok főemberei közé.
Manassé törzséből is átpártoltak némelyek Dávidhoz, amikor a filiszteusokkal együtt harcba ment Saul ellen. De Dávid nem segített a filiszteusoknak, mert miután a filiszteusok fejedelmei tanácskoztak, elküldték őt, mondván: „Át fog pártolni az ő urához, Saulhoz, és ez az életünkbe kerül majd.”
Amikor Ciklágba ment, ezek pártoltak át hozzá Manassé törzséből: Adnah, Jozabád, Jediáel, Mikáel, Jozabád, Elihu és Cilletai, Manassé ezredparancsnokai.
Ők segítettek Dávidnak a rablócsapattal szemben, mert mindnyájan erős, bátor emberek voltak, és vezérek lettek a seregben.
Napról napra mentek az emberek Dávidhoz, hogy segítsenek neki, mígnem olyan nagy tábora lett, mint amilyen Isten tábora.
Szám szerint ennyien voltak a felfegyverzett férfiak, akik Dávidhoz mentek Hebronba, hogy neki adják át Saul királyságát Jehova parancsa szerint.
Júda emberei, akik nagy pajzsot és lándzsát hordoztak: 6800-an, fölfegyverkezve.
A simeoniták közül: 7100-an, a sereg erős, bátor emberei.
A léviták közül: 4600-an.
Áron fiainak Jójada volt a vezetőjük, és 3700-an voltak vele,
ezenkívül a fiatal Cádók, egy erős és bátor férfi, és vele 22 vezető a nemzetségéből.
A benjáminiták, Saul testvérei közül: 3000-en; a többségük korábban Saul házának érdekeit védte.
Az efraimiták közül: 20 800 erős, bátor férfi, a nemzetségükön belül híres emberek.
Manassé fél törzséből: 18 000-en, akiket név szerint kijelöltek, hogy elmenjenek, és királlyá tegyék Dávidot.
Issakár törzséből azok, akik felismerték, hogy mit kell tennie Izraelnek az akkori körülmények között: főembereik 200-an, és minden testvérüknek az ő parancsukat kellett követnie.
Zebulon törzséből: 50 000-en, akik a seregben szolgáltak, és képzettek voltak arra, hogy csatasorban harcoljanak mindenféle fegyverrel; ők mindannyian osztatlan hűséggel csatlakoztak Dávidhoz.
Naftali törzséből: 1000 vezér, és velük nagy pajzzsal és lándzsával 37 000-en.
Dán törzséből a csatasorba állók: 28 600-an.
Áser törzséből azok, akik a seregben szolgáltak, és képzettek voltak arra, hogy csatasorban harcoljanak: 40 000-en.
A Jordánon túlról a rúbeniták közül, a gáditák közül és Manassé fél törzséből 120 000 katona mindenféle fegyverrel.
Mindezek csatasorba állítható harcosok voltak. Teljes szívvel mentek Hebronba, hogy királlyá tegyék Dávidot egész Izrael felett, és a többi izraelita is egységesen királlyá akarta tenni Dávidot.
Ott maradtak Dáviddal három napig, ettek és ittak, mert a testvéreik előre gondoskodtak róluk.
Azok, akik a szomszédságukban voltak, sőt még azok is, akik az Issakárig, Zebulonig és Naftaliig terjedő területen éltek, ők is hoztak szamarakon, tevéken, öszvéreken és marhákon élelmet, lisztből készült ennivalót, aszaltfüge-lepényt és mazsolalepényt, bort, olajat, marhát és juhot minden mennyiségben, mert nagy öröm volt Izraelben.