A zsidókhoz írt levél

7. fejezet


Fejezetek:


Jézus a Melkisédek rendje szerinti főpap


1. vers

Mert ez a Melkisédek, Sálem királya, a felséges Isten papja, aki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahámmal találkozva őt megáldotta.


2. vers

Ábrahám pedig tizedet adott neki mindenből, aki – ha a nevét magyarázzuk – először is az igazság királya, azután pedig Sálem királya is, azaz a békesség királya,


3. vers

apa nélkül, anya nélkül, nemzetség nélkül való; sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, de miután hasonlóvá lett az Isten Fiához, pap marad örökké.


4. vers

Nézzétek, milyen nagy az, akinek Ábrahám, a pátriárka zsákmányából tizedet is adott!


5. vers

Azoknak, akik a Lévi fiai közül nyerik el a papságot, parancsuk van arra, hogy törvény szerint tizedet szedjenek a néptől, azaz a saját atyjafiaiktól, jóllehet ők is Ábrahám ágyékából származtak.


6. vers

Az pedig, aki nem az ő nemzetségükből származott, tizedet vett Ábrahámtól, és megáldotta az ígéretek birtokosát.


7. vers

Márpedig minden vitán felül áll, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.


8. vers

Itt halandó emberek szednek tizedet, ott pedig az, akiről azt valljuk, hogy él.


9. vers

És hogy úgy mondjam, Ábrahám személyében a tizedszedő Lévi is tizedet adott,


10. vers

mert még az atyja ágyékában volt, amikor Melkisédek találkozott vele.


11. vers

Ha tehát a lévita papság által volna a tökéletesség, mert a nép ez alatt kapta a törvényt, mi szükség volna arra, hogy más pap támadjon, Melkisédek rendje szerint, ne pedig Áron rendje szerint?


12. vers

Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is.


13. vers

Mert akiről ezeket mondjuk, az más nemzetséghez tartozott, amelyből senki sem szolgált az oltár körül.


14. vers

Mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Júdából támadt, amely törzsre nézve Mózes nem beszél a papságról.


15. vers

És ez még inkább nyilvánvaló lesz, ha Melkisédekhez hasonlóan más pap támad,


16. vers

aki nem testi parancsolat törvénye szerint lett azzá, hanem a romolhatatlan élet ereje által.


17. vers

Erről így tesz bizonyságot: Te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint.


18. vers

A korábbi parancsolatot félreteszik, mivel erőtlen és haszontalan,


19. vers

mert a törvény semmit sem tett tökéletessé, de egy jobb reménységhez vezet, amely által közeledhetünk Istenhez.


20. vers

Azok eskü nélkül lettek papokká, ő viszont nem eskü nélkül,


21. vers

hanem esküvéssel, azáltal, aki azt mondta neki: Megesküdött az Úr, és nem bánja meg, te örökké pap vagy.


22. vers

Ezért Jézus jobb szövetségnek lett kezesévé.


23. vers

És amíg azok többen lettek papokká, mert a halál miatt nem maradhattak meg,


24. vers

addig neki, mivel örökké megmarad, változatlan a papsága.


25. vers

Ennélfogva mindenkor üdvözítheti is azokat, akik általa járulnak Istenhez, mert mindenkor él, hogy közbenjárjon értük.


26. vers

Mert ilyen főpap illett hozzánk: szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elkülönített és aki az egeknél magasságosabb lett,


27. vers

akinek nincs szüksége arra, mint a főpapoknak, hogy napról napra előbb a saját bűneiért vigyen áldozatot, azután a nép bűnéért, mert ezt egyszer megcselekedte, amikor önmagát feláldozta.


28. vers

Mert a törvény gyarló embereket rendel főpapokká, a törvény utáni eskü beszéde pedig az örökké tökéletes Fiút.

Fejezetek:


Könyvek