A zsidókhoz írt levél

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 2 → ⇥

1. vers

Azért tehát még jobban kell nekünk a hallottakra figyelnünk, hogy valamiképpen el ne sodródjunk.

2. vers

Mert ha az angyalok által hirdetett beszéd erős volt, és minden bűn és engedetlenség elvette igazságos büntetését,

3. vers

hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel? Ezt kezdetben az Úr hirdette, majd azok, akik hallották, megerősítették számunkra,

4. vers

Isten pedig bizonyságot tett mellettük az ő akarata szerint jelekkel és csodákkal, sokféle erővel és a Szentlélek ajándékával.

5. vers

Mert nem angyaloknak vetette alá a jövendő világot, amelyről szólunk.

6. vers

Sőt valahol valaki így tett bizonyságot: Mi az ember, hogy megemlékezel róla, vagy az ember fia, hogy gondod van rá?

7. vers

Rövid időre kisebbé tetted őt az angyaloknál, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg,

8. vers

mindent a lába alá vetettél. Mert azzal, hogy neki mindent alávetett, semmit sem hagyott alávetetlenül, de most még nem látjuk, hogy minden az ő uralma alatt áll.

9. vers

Azt azonban látjuk, hogy Jézus, aki egy rövid időre kisebbé lett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, mivel az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált.

10. vers

Mert ez volt méltó ahhoz, akiért van a mindenség, és aki által lett a mindenség, hogy üdvösségük fejedelmét, aki sok fiat vezet dicsőségre, szenvedések által tegye tökéletessé.

11. vers

Mert a megszentelő és a megszenteltek mind egytől származnak, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni,

12. vers

amikor így szól: Hirdetem nevedet testvéreimnek, a gyülekezet közösségében dicsérlek téged.

13. vers

És ismét: Én benne bízom. És ismét: Íme, itt vagyok, én és a gyermekek, akiket Isten nekem adott.

14. vers

Mivel a gyermekek test és vér részesei, ő is hozzájuk hasonlóan részese lett ezeknek, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt,

15. vers

és megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak.

16. vers

Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem Ábrahám leszármazottait karolta fel.

17. vers

Ezért mindenben hasonlóvá kellett lennie testvéreihez, hogy irgalmas és hű főpap lehessen az Isten előtti szolgálatban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért.

18. vers

Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek.

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13