Prédikátor könyve
10. fejezet
1. vers
Ha a fejedelem haragja fölgerjed ellened,
ne hagyd el helyedet,
mert a szelídség nagy bűnöket is lecsöndesít.
2. vers
Van egy baj,
amelyet láttam a nap alatt,
egy olyan tévedés,
amely a fejedelemtől származik:
3. vers
az, hogy a bolondságot
nagy méltóságra emelik,
az előkelők pedig alacsony sorban ülnek.
4. vers
Láttam, hogy a szolgák lovon ültek,
a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön,
mint a szolgák.
5. vers
Aki vermet ás, beleesik,
aki a kerítést lerontja, azt megmarja a kígyó.
6. vers
Aki követ tör, megsértheti magát azzal;
aki fát hasogat, veszedelemben forog.
7. vers
Ha a vas megtompul,
és nem köszörülik ki az élét,
akkor az embernek
jobban meg kell feszítenie erejét.
A bölcsesség pedig
minden dolog elintézésénél eredményre vezet.*
8. vers
Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölnék,
akkor semmi haszna sincs belőle a bűvölőnek.
9. vers
A bölcs ember szájának beszéde kedves,
a bolondot azonban saját ajka nyeli el.
10. vers
Szája beszédének kezdete bolondság,
és a vége szörnyű balgaság.
11. vers
A bolond szaporítja a szót,
pedig nem tudja senki, hogy mi következik,
és ami majd ezután lesz,
azt ki mondja meg neki?
12. vers
A bolondot úgy kifárasztja munkája,
hogy a városba se tud bemenni.*
13. vers
Jaj neked, ország, ha királyod gyermek,
és fejedelmeid már reggel lakomáznak!
14. vers
Boldog vagy, te ország,
ha királyod nemes ember,
és fejedelmeid rendes időben esznek,
a test erejéért, nem pedig a részegségért.
15. vers
Ha rest az ember, beroskad a gerenda,
és ha ölbe teszi kezét, csöpög a háztető.
16. vers
Mulatság kedvéért rendeznek lakomát,
és bor vidámítja meg az élőket,
de pénzért lehet mindezt megszerezni.
17. vers
Még gondolatban se átkozd a királyt,
és hálószobádban se átkozd a gazdagot,
mert az égi madár is elviszi a szót,
és a madár is megjelenti beszédedet.
Könyvek
