Jeremiás siralmai

Fejezetek:

1 2 3 4 5

1. vers

Emlékezzél meg, Uram,

arról, ami rajtunk esett;

tekints ránk, és lásd meg gyalázatunkat!

2. vers

Örökségünk idegenekre szállt,

házaink jövevényekre.

3. vers

Apátlan árvák lettünk;

anyáink, mint az özvegyek.

4. vers

Vizünket pénzért isszuk,

tűzifánkat pénzért kapjuk.

5. vers

Nyakunkon vannak hajszolóink; ^{/>
elfáradtunk, nincsen nyugtunk.}

6. vers

Egyiptomnak adtunk kezet

meg az asszíroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.

7. vers

Atyáink, akik vétkeztek, már nincsenek;

mi hordozzuk vétkeiket.

8. vers

Szolgák uralkodnak rajtunk;

nincs, aki megszabadítson a kezükből.

9. vers

Életünk veszélyeztetésével

szerezzük a kenyerünket,

a pusztában lakók fegyvere miatt.*

10. vers

Bőrünk tüzes, mint a kemence,

az éhség lázától ég.

11. vers

Az asszonyokat meggyalázták a Sionon,

a hajadonokat Júda városaiban.

12. vers

Fejedelmeket akasztottak,

a vének személyét nem becsülték.

13. vers

Ifjak forgatják a kézimalmot,

a gyermekek a fahordásban botladoznak.

14. vers

A vének eltűntek a kapuból,

és nem zenélnek már az ifjak.

15. vers

Odavan szívünk öröme,

körtáncunk gyászra fordult.

16. vers

Leesett fejünk koszorúja,

jaj nékünk, mert vétkeztünk!

17. vers

Ezért lett beteg a szívünk,

ezért homályosodott meg a szemünk.

18. vers

A Sion hegyéért, mert elpusztult,

rókák futkosnak rajta!

19. vers

De te, Uram, örökké megmaradsz,

királyi trónod is nemzedékről nemzedékre!

20. vers

Miért feledkezel el rólunk ilyen soká?

Miért hagysz el minket ilyen hosszú időre?

21. vers

Téríts vissza, Uram, magadhoz,

és visszatérünk,

újítsd meg napjainkat,

hogy olyanok legyenek, mint régen!

22. vers

Hacsak nem haragszol oly súlyosan ránk,

hogy végképp elvetettél minket.

Fejezetek:

1 2 3 4 5