Jeremiás siralmai

3. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5


1. vers

Én vagyok az a férfi,

aki nyomorúságot látott

az Úr haragjának botja miatt.


2. vers

Sötétségben vezérelt és járatott engem,

nem világosságban.


3. vers

Bizony, ellenem fordult,

ellenem fordítja kezét mindennap.


4. vers

Elsorvasztotta testemet és bőrömet,

összeroncsolta csontjaimat.


5. vers

Sáncot épített ellenem,

körülvett méreggel és fáradtsággal.


6. vers

Sötét helyre helyezett engem,

mint a régen meghaltakat.


7. vers

Körülkerített, hogy ki ne mehessek,

nehézzé tette láncomat.


8. vers

Ha kiáltok, és segítségül hívom is,

elzárkózik imádságom elől.


9. vers

Faragott kővel torlaszolta el útjaimat,

görbévé tette ösvényeimet.


10. vers

Olyan hozzám, mint az ólálkodó medve

és a lesben álló oroszlán.


11. vers

Letérített útjaimról,

darabokra tépett és elpusztított engem! *


12. vers

Kifeszítette íját,

és nyilai elé céltáblául állított engem.


13. vers

Veséimbe bocsátotta tegzének nyilait.


14. vers

Egész népem csúfjává lettem,

és gúnydalukká napestig.


15. vers

Keserűséggel töltött be,

megrészegített engem ürömmel.


16. vers

Kaviccsal tördelte ki fogaimat,

porba tiport engem.


17. vers

Elvetted lelkem békességét,

elfeledtem a jót.


18. vers

Azt gondoltam: Elveszett az erőm

és az Úrba vetett reménységem.


19. vers

Emlékezzél nyomorúságomra és bujdosásomra;

az ürömre és a méregre!


20. vers

Mindig visszaemlékezik

és megalázkodik bennem a lelkem.*


21. vers

De arra gondolok szívemben,

és ezért mégis reménykedem:


22. vers

az Úr kegyelme, hogy még nincsen végünk, />
mert nem fogy el irgalmassága!


23. vers

Minden reggel megújul,

nagy a te hűséged!


24. vers

Az Úr az én örökségem,

mondja a lelkem, ezért benne bízom.


25. vers

Jó az Úr azokhoz, akik benne remélnek,

a lélekhez, amely keresi őt.


26. vers

Jó csöndesen várni

az Úr szabadítására.


27. vers

Jó a férfinak,

ha igát hordoz ifjúságában.


28. vers

Üljön hát egyedül és csöndben,

mert az Úr tette rá!


29. vers

Hajtsa a porba száját,

talán van még reménység!*


30. vers

Arcát tartsa oda az őt verőnek,

teljen be gyalázattal!


31. vers

Mert nem vet el örökre az Úr.


32. vers

Ha megszomorít is, de együtt is érez

kegyelmének gazdagsága szerint.


33. vers

Mert nem szíve szerint alázza meg

és szomorítja az embernek fiát.


34. vers

Amikor lábbal tiporják

a föld minden foglyát;


35. vers

amikor az embert kiforgatják jogaiból

a Magasságos színe előtt;


36. vers

amikor elnyomják az embert peres ügyében:

azt nem nézi el az Úr.


37. vers

Ki az, aki szól, és meglesz,

hacsak nem az Úr parancsolja?


38. vers

Vajon nem a Magasságos szájából

jön ki a rossz és a jó?


39. vers

Mit panaszkodik az élő ember,

a férfi a büntetés miatt?


40. vers

Gondoljuk át útjainkat, vizsgáljuk meg őket,

és térjünk az Úrhoz!


41. vers

Emeljük föl szívünket és kezünket

Istenhez az égben!


42. vers

Mi voltunk gonoszok és pártütők,

azért nem bocsátottál meg.


43. vers

Haragba burkolóztál, és üldöztél minket,

öldököltél, nem kíméltél.


44. vers

Felhőbe burkolóztál,

hogy ne jusson hozzád az imádság.


45. vers

Söpredékké és megvetetté tettél minket

a népek között.


46. vers

Föltátotta száját ellenünk

minden ellenségünk.


47. vers

Rettegés és tőr van rajtunk,

pusztulás és romlás.


48. vers

Könny patakzik alá a szememből

népem leányának romlása miatt.


49. vers

Szemem szünet nélkül könnyezik,

nincs pihenése,


50. vers

míg ránk nem tekint,

és meg nem látja az égből az Úr.


51. vers

Szemem bánatba ejtette lelkemet

városom minden leányáért.


52. vers

Ellenségeim úgy vadásztak rám,

mint egy madárra, ok nélkül.


53. vers

Élve a verembe taszítottak engem,

és követ hánytak rám.


54. vers

Túláradtak a vizek a fejem fölött,

azt gondoltam, végem van.


55. vers

Segítségül hívtam nevedet, Uram,

a verem legmélyéről.


56. vers

Hallottad szavamat,

ne rejtsd el füledet

sóhajtásom és kiáltásom elől!


57. vers

Közeledtél hozzám,

amikor segítségül hívtalak,

azt mondtad: Ne félj!


58. vers

Te perelted, Uram, lelkem perét,

és megszabadítottad életemet.


59. vers

Láttad, Uram, hogy bántalmaznak,

ítéld meg ügyemet!


60. vers

Láttad minden bosszúállásukat,

minden ellenem való gondolatukat.


61. vers

Hallottad, Uram, szidalmazásukat,

minden ellenem való gondolatukat.


62. vers

Támadóim ajka és gondolata

egész nap ellenem irányul.


63. vers

Nézz rájuk: akár leülnek, akár fölkelnek,

engem gúnyolnak!


64. vers

Fizess meg nekik, Uram,

kezük munkájáért!


65. vers

Adj nekik kemény szívet,

ez legyen átkod rajtuk!*


66. vers

Üldözd haragodban

és veszítsd el őket az Úr ege alól!

Fejezetek:


Könyvek