Jeremiás siralmai
capítulo 5
verso 1
Emlékezzél meg, Uram,
arról, ami rajtunk esett;
tekints ránk, és lásd meg gyalázatunkat!
verso 2
Örökségünk idegenekre szállt,
házaink jövevényekre.
verso 3
Apátlan árvák lettünk;
anyáink, mint az özvegyek.
verso 4
Vizünket pénzért isszuk,
tűzifánkat pénzért kapjuk.
verso 5
Nyakunkon vannak hajszolóink; />
elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
verso 6
Egyiptomnak adtunk kezet
meg az asszíroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
verso 7
Atyáink, akik vétkeztek, már nincsenek;
mi hordozzuk vétkeiket.
verso 8
Szolgák uralkodnak rajtunk;
nincs, aki megszabadítson a kezükből.
verso 9
Életünk veszélyeztetésével
szerezzük a kenyerünket,
a pusztában lakók fegyvere miatt.*
verso 10
Bőrünk tüzes, mint a kemence,
az éhség lázától ég.
verso 11
Az asszonyokat meggyalázták a Sionon,
a hajadonokat Júda városaiban.
verso 12
Fejedelmeket akasztottak,
a vének személyét nem becsülték.
verso 13
Ifjak forgatják a kézimalmot,
a gyermekek a fahordásban botladoznak.
verso 14
A vének eltűntek a kapuból,
és nem zenélnek már az ifjak.
verso 15
Odavan szívünk öröme,
körtáncunk gyászra fordult.
verso 16
Leesett fejünk koszorúja,
jaj nékünk, mert vétkeztünk!
verso 17
Ezért lett beteg a szívünk,
ezért homályosodott meg a szemünk.
verso 18
A Sion hegyéért, mert elpusztult,
rókák futkosnak rajta!
verso 19
De te, Uram, örökké megmaradsz,
királyi trónod is nemzedékről nemzedékre!
verso 20
Miért feledkezel el rólunk ilyen soká?
Miért hagysz el minket ilyen hosszú időre?
verso 21
Téríts vissza, Uram, magadhoz,
és visszatérünk,
újítsd meg napjainkat,
hogy olyanok legyenek, mint régen!
verso 22
Hacsak nem haragszol oly súlyosan ránk,
hogy végképp elvetettél minket.
Libros
