Ezsdrás könyve

6. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Ekkor Dárius király megparancsolta, hogy nézzenek utána e dolognak a levéltárban, ahol a kincseket tartják Babilóniában.


2. vers

És találtak Ahmetá várában, Média tartományban egy tekercset, melyre ez volt írva emlékeztetőül:


3. vers

„Círus király első esztendejében Círus király parancsot adott Isten házára nézve, amely Jeruzsálemben van, hogy építsék újjá e templomot, és az olyan hely legyen, ahol áldozatokat mutatnak be.* Alapja maradjon a régi, magassága hatvan könyök, szélessége is hatvan könyök legyen.


4. vers

A nagy kövek három sorban* legyenek, a fa pedig egy sorban. A költséget a királyi palotából fedezzék.


5. vers

Sőt Isten házának az arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból és vitt Babilóniába, adják vissza, hogy visszakerüljenek helyükre, a jeruzsálemi templomba. Te helyezd el azokat Isten házában.”


6. vers

„Most azért, Tattenaj, folyamon túli helytartó, Setar-Bóznaj és társai meg a tisztviselők, akik a folyamon túl laknak, maradjatok onnan távol!


7. vers

Hagyjátok, hadd épüljön föl Isten háza! A zsidók helytartója és a zsidók vénei hadd építsék föl Isten templomát a maga helyén!


8. vers

Megparancsolom azt is, hogy mivel támogassá­tok a zsidók véneit, hogy megépíthessék Isten házát: a király jövedelméből, a folyamon túliak adójából pontosan fizessék ki a költséget azoknak a férfiaknak, mégpedig megszakítás nélkül.


9. vers

És amire csak szükség van áldozatul a menny Istenének: égőáldozati bikák, kosok, bárányok, búza, só, bor és olaj, ezeket naponként és hiánytalanul adják ki nekik a jeruzsálemi papok rendelkezése szerint,


10. vers

hogy jó illatú áldozatot vihessenek a menny Istenének, és könyörögjenek a királynak és a fiainak az életéért.


11. vers

Megparancsolom azt is, hogy aki ezt a rendelkezést megszegi, annak házából vegyenek ki egy gerendát, állítsák föl azt, és húzzák őt karóba, házát pedig tegyék szemétdombbá emiatt.


12. vers

Isten pedig, aki ott szerzett nevének lakozást, rontson meg minden olyan királyt és népet, amelyik fölemeli a kezét, megszegve ezt a rendelkezést, hogy elpusztítsa Istennek templomát, amely Jeruzsálemben van. Én, Dárius adtam ki ezt a parancsot, pontosan eszerint történjék a végrehajtása.”


13. vers

Akkor Tattenaj, a folyamon túli helytartó, Setar-Bóznaj és társaik, miután Dárius ilyen rendeletet küldött, pontosan a rendelet szerint jártak el.


14. vers

Így a zsidók vénei eredményesen folytatták az építkezést Haggeus próféta és Zakariás, Iddó fia prófétálása szerint. Be is fejezték az építkezést Izráel Istenének az akaratából, valamint Círus, Dárius és Artahsasztá perzsiai királyok parancsai folytán.


15. vers

A templom adár hónap harmadik napjára készült el, Dárius király uralkodásának hatodik esztendejében.


16. vers

Izráel fiai, a papok, a léviták és a fogságból visszatértek örömmel megtartották Isten házának a fölszentelését.


17. vers

Isten házának a fölszenteléséhez száz bikát, kétszáz kost, négyszáz bárányt és tizenkét kecskebakot ajánlottak föl bűnért való áldozatul egész Izráelért Izráel törzseinek száma szerint.


18. vers

Majd Isten szolgálatára rendelték a papokat rendjeik és a lévitákat osztályaik szerint Jeruzsálemben, Mózes könyvének rendelése szerint.


19. vers

Azután a hazatértek az első hónap tizennegyedik napján megtartották a páskát.


20. vers

Amikor a papok és a léviták mind megtisztultak, és mindannyian tiszták lettek, levágták a páskabárányt mindazokért, akik a rabságból hazatértek: testvéreikért, a papokért és önmagukért.


21. vers

És elköltötték azt Izráel fiai, akik a rabságból visszatértek, és velük mindazok, akik elkülönültek a föld népeinek tisztátalanságától, és hozzájuk csatlakoztak, hogy keressék az Urat, Izráel Istenét.


22. vers

Azután örömmel megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét is hét napon át, mert megvidámította őket az Úr azzal, hogy feléjük fordította az asszír király szívét, hogy erősítse kezüket Isten, Izráel Istene templomának építésénél.

Fejezetek:


Könyvek