2. fejezet
A Júda tartományába valók közül ezek azok, akik eljöttek a száműzetés rabságából, akiket Nebukadneccar, Babilónia királya fogolyként vitetett Babilóniába, és most visszatértek Jeruzsálembe és Júdába, mindenki a maga városába.
Zerubbábellel jöttek: Jésúa, Nehemjá, Szerájá, Reélájá, Mordokaj, Bilsán, Miszpár, Bigvaj, Rehúm és Baaná.
Az Izráel népéhez tartozó férfiak szám szerint:
Parós fiai: kétezer-százhetvenkettő;
Sefatjá fiai: háromszázhetvenkettő;
Árah fiai: hétszázhetvenöt;
Pahat-Móáb fiai, Jésúa és Jóáb fiaitól: kétezer-nyolcszáztizenkettő;
Élám fiai: ezerkétszázötvennégy;
Zattú fiai: kilencszáznegyvenöt;
Zakkaj fiai: hétszázhatvan;
Báni fiai: hatszáznegyvenkettő;
Bébaj fiai: hatszázhuszonhárom;
Azgád fiai: ezerkétszázhuszonkettő;
Adónikám fiai: hatszázhatvanhat;
Bigvaj fiai: kétezer-ötvenhat;
Ádin fiai: négyszázötvennégy;
Átér fiai Hizkijjától: kilencvennyolc;
Bécaj fiai: háromszázhuszonhárom;
Jórá fiai: száztizenkettő;
Hásum fiai: kétszázhuszonhárom;
Gibbár fiai: kilencvenöt;
betlehemi férfiak: százhuszonhárom;
netófái férfiak: ötvenhat;
anátóti férfiak: százhuszonnyolc;
azmávetiek: negyvenkettő;
kirjat-árimiak, kefíráiak és beérótiak: hétszáznegyvenhárom;
rámaiak és gebaiak: hatszázhuszonegy;
mikmásziak: százhuszonkettő;
bételiek és Ajból valók: kétszázhuszonhárom;
Nebó fiai: ötvenkettő;
Magbís fiai: százötvenhat;
a másik Élám fiai: ezerkétszázötvennégy;
Hárim fiai: háromszázhúsz;
Lód, Hádíd és Ónó fiai: hétszázhuszonöt;
jerikóiak: háromszáznegyvenöt;
Szenáá fiai: háromezer-hatszázharminc.
A papok: Jedajá fiai, Jésúa családjából: kilencszázhetvenhárom;
Immér fiai: ezerötvenkettő;
Pashúr fiai: ezerkétszáznegyvenhét;
Hárim fiai: ezertizenhét.
A léviták: Jésúa és Kadmiél fiai, Hódavjá fiaitól: hetvennégy.
Az énekesek: Ászáf fiai: százhuszonnyolc.
A kapuőrök: Sallum fiai, Átér fiai, Talmón fiai, Akkúb fiai, Hatíta fiai és Sóbaj fiai: összesen százharminckilenc.
A léviták szolgái: Cíhá fiai, Haszúfá fiai, Tabbáót fiai,
Kérósz fiai, Sziahá fiai, Pádón fiai,
Lebáná fiai, Hagábá fiai, Akkúb fiai,
Hágáb fiai, Samlaj fiai, Hánán fiai,
Giddél fiai, Gahar fiai, Reájá fiai,
Recín fiai, Nekódá fiai, Gazzám fiai,
Uzzá fiai, Pászéah fiai, Bészaj fiai,
Aszná fiai, Meúnim fiai, Nefúszim fiai,
Bakbúk fiai, Hakúfá fiai, Harhúr fiai,
Baclút fiai, Mehídá fiai, Harsá fiai,
Barkósz fiai, Sziszerá fiai, Temah fiai,
Necíah fiai, Hatífá fiai.
Salamon szolgáinak a fiai: Szótaj fiai, Hasszóferet fiai, Perudá fiai,
Jalá fiai, Darkón fiai, Giddél fiai,
Sefatjá fiai, Hattíl fiai, Pókeret-Haccebáim fiai és Ámi fiai.
A léviták szolgái és Salamon szolgáinak fiai összesen: háromszázkilencvenkettő.
Ezek azok, akik följöttek Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerúbból, Addánból és Immérből, de nem tudták kimutatni családjukat és származásukat, hogy Izráel közül valók-e:
Delájá fiai, Tóbijjá fiai és Nekódá fiai: hatszázötvenkettő.
A papok fiai közül: Hobajjá fiai, Hakkóc fiai és Barzillaj fiai, aki a gileádi Barzillaj leányai közül vett magának feleséget, és róla nevezték el.
Ezek bár keresték a bejegyzésüket, tudniillik a nemzetségük könyvét, azonban nem találták, ezért kizárták őket a papságból.
A király helytartója megmondta nekik, hogy ne egyenek a szentséges áldozatból, míg pap nem ítél ügyükben az urímmal és tummímmal.
Az egész gyülekezet összesen: negyvenkétezer-háromszázhatvan.
Szolgáikon és szolgálóikon kívül – ezek száma hétezer-háromszázharminchét – volt kétszáz énekesük és énekesnőjük.
Hétszázharminchat lovuk, kétszáznegyvenöt öszvérük,
négyszázharmincöt tevéjük, hatezer-hétszázhúsz szamaruk is volt.
Amikor pedig megérkeztek az Úr házához, amely Jeruzsálemben van, a családfők közül némelyek önkéntes adományokat adtak Isten házára, hogy fölépüljön a régi helyén.
Tehetségük szerint adtak az építés költségére aranyban hatvanegyezer drachmát s ezüstben ötezer minát és száz papi ruhát.
A papok, a léviták, a nép egy része, az énekesek, a kapuőrök és a léviták szolgái a maguk városaiban telepedtek le. Egész Izráel a maga városaiban lakott.