Dániel próféta könyve
9. fejezet
1. vers
A médek nemzetségéből származó Dáriusnak, Ahasvérós fiának első esztendejében, miután királlyá tették a káldeusok országán,
2. vers
uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megértettem a könyvekből azoknak az esztendőknek a számát, amelyről az Úr igéje szólt Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelnie a rommá lett Jeruzsálem fölött.
3. vers
Arcomat az Úr Isten felé fordítottam, hogy keressem őt imádsággal, könyörgéssel, böjtöléssel, zsákban és hamuban.
4. vers
Imádkoztam az Úrhoz, az én Istenemhez, és bűnvallást tettem e szavakkal: Ó, Uram, nagy és félelmes Isten, aki megtartja a szövetséget és az irgalmat azok iránt, akik őt szeretik és teljesítik parancsolatait!
5. vers
Vétkeztünk, és hamisan cselekedtünk, gonoszságot műveltünk, és föllázadtunk ellened; eltértünk parancsaidtól és törvényeidtől.
6. vers
Nem hallgattunk szolgáidra, a prófétákra, akik a te nevedben szóltak királyainknak, fejedelmeinknek, atyáinknak és az ország egész népének.
7. vers
Tied, Uram, az igazság, mienk pedig arcunk pirulása: mienk és Júda férfiaié, Jeruzsálem lakóié és egész Izráelé, a közel és távol lévőké mindazokban az országokban, ahová kivetetted őket gonoszságuk miatt, amellyel vétkeztek ellened.
8. vers
Mienk, ó, Uram, arcunk pirulása: királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, akik vétkeztünk ellened.
9. vers
A mi Urunké, Istenünké az irgalmasság és a bocsánat, mert pártot ütöttünk ellene.
10. vers
Nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, hogy törvényei szerint járjunk, amelyeket elénk adott szolgái, a próféták által.
11. vers
Az egész Izráel áthágta törvényedet, elhajoltak, és nem hallgattak szavadra. Azért szakadt ránk az átok és eskü, amely meg van írva Mózesnek, Isten szolgájának a törvényében, mert vétkeztünk ellene!
12. vers
Beteljesítette szavát, amelyet ellenünk és bíráink ellen szólt, akik fölöttünk bíráskodtak, hogy nagy veszedelmet hoz ránk. Mert nem történt olyan sehol az egész ég alatt, mint ami Jeruzsálemben történt.
13. vers
Ránk jött mindaz a veszedelem, amely meg van írva Mózes törvényében! Mégsem esedeztünk az Úrnak, Istenünknek színe előtt, hogy megtértünk volna álnokságainkból, és ügyeltünk volna igazságodra.
14. vers
Ezért gondja volt az Úrnak arra, hogy ránk hozza a veszedelmet. Mert igaz az Úr, a mi Istenünk minden cselekedetében, amelyet cselekszik; mert nem hallgattunk az ő szavára.
15. vers
Most azért, ó, mi Urunk, Istenünk, aki hatalmas kézzel kihoztad népedet Egyiptom földjéről, és nevet szereztél magadnak mindmáig: vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk!
16. vers
Uram, igazságod teljessége szerint forduljon el, kérlek, a te haragod és búsulásod a te városodtól, Jeruzsálemtől és szentséges hegyedtől! Mert a mi vétkeink és atyáink álnoksága miatt gyalázta Jeruzsálemet és a te népedet mindenki körülöttünk.
17. vers
És most hallgasd meg, Istenünk, szolgád imádságát és könyörgését, és önmagadért, Urunk, ragyogtasd arcodat a szent helyre, amely elpusztult!
18. vers
Én Istenem, fordítsd felénk füledet, és hallgass meg minket! Nyisd ki szemedet, és tekints pusztulásunkra és a városra, amely a te nevedet viseli! Mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük eléd könyörgéseinket.
19. vers
Uram, hallgass meg! Uram, bocsáss meg! Uram, figyelj ránk, és cselekedj, ne késlekedj – önmagadért, én Istenem, mert a te nevedet viseli a te városod és a te néped!
20. vers
Még beszéltem, imádkoztam, és vallást tettem vétkemről, és népemnek, Izráelnek bűnéről, és Istenem szent hegyéért mondott könyörgésemet az Úr, az én Istenem elé terjesztettem,
21. vers
még mondtam az imádságot, amikor Gábriel, az a férfiú, akit az előbb a látomásban láttam, sebesen hozzám repült, megérintett engem az esti áldozat idején.
22. vers
Ezt adta értésemre, és így szólt hozzám: Dániel, azért jöttem el, hogy a helyes megértésre tanítsalak.
23. vers
Amikor könyörögni kezdtél, egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy elmondjam azt neked, mert te kedves vagy Isten előtt. Gondold meg azért a szózatot, és értsd meg a látomást!
24. vers
Hetven hét van kiszabva népedre és szent városodra, hogy megszűnjön a törvényszegés, és véget érjen a bűn, eltöröltessék az álnokság, és eljöjjön az örökkévaló igazság, lepecsételjék a prófétálást és a látomást, és felkenjék a szentek szentjét.
25. vers
Tudd meg azért, és gondold meg: a Jeruzsálem újraépítése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van; újra megépítik az utcákat és a kerítéseket, mégpedig viszontagságos időkben.
26. vers
A hatvankét hét elmúltával pedig kiirtják a Messiást, és senkije sem lesz. A várost és a szent helyet pedig elpusztítja a következő fejedelem népe. Vége lesz mintegy vízözön által, és eldöntött tény, hogy pusztán áll a háború végéig.
27. vers
És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felénél véget vet a véresáldozatnak és az ételáldozatnak, és utálatosságok szárnyán jön pusztítva, míg rá nem szakad a pusztítóra az elvégeztetett pusztulás.
Könyvek
