Evangélium Szent János írása szerint
7. fejezet
1. vers
ezeknek utána az Jézus Galileában jár-kel vala, mert nem akar vala járni kelni Zsidóországban, mert azon igyekeznek vala az zsidók, hogy őtet megöljék.
2. vers
közel vala kedig az zsidóknak ünnepe, melyet híják vala ez névvel szkénopégia.
3. vers
mondának annak okáért őneki az ő atyjafiai: menj el innen, és menj Zsidóországba, hogy az te tanítványaid is lássák az te cselekedéseidet, melyeket teszel.
4. vers
mert senki nem cselekedik valamit titokhelyen, az ki igyekezik emberek között nyilván lenni. ha ilyen jeles dolgokat teszel, tedd nyilvánvalóvá tenmagadat ez világnak.
5. vers
mert még az ő atyjafiai is nem hisznek vala őbenne.
6. vers
mondja annak okáért az Jézus őnekik. az én időm még el nem jött, az ti időtök kediglen mindenkoron készen vagyon.
7. vers
ez világ titeket nem gyűlölhet, engemet kediglen gyűlöl. mert én őróla tanúbizonyságot teszek, hogy gonoszok legyenek az ő cselekedetei.
8. vers
ti menjetek fel az ünnepre, én még fel nem megyek ez ünnepre, mert az én időm még be nem telt.
9. vers
ezeket kediglen mikoron meg megmondotta volna őnekik Galileában marada.
10. vers
minek utána kediglen felmennének az ő atyjafiai, akkoron ő is felmene az ünnepre, nem nyilván, hanem olymint titkon.
11. vers
az zsidók kediglen keresik vala őtet az ünnepen, és ezt mondják vala: hol vagyon amaz?
12. vers
és nagy zúgódás vala az népeknek sokasága között őfelőle, mert nékik ezt mondják vala. jó ember az, nékik kediglen ezt mondják vala: nem, hanem elhiteti az népnek sokaságát.
13. vers
demaga senki nyilván nem szól vala őfelőle az zsidóktól való féltében.
14. vers
mikoron kediglen immáron az ünnepnek fele elmúlt volna, felmene az Jézus az templomba, és ott tanít vala,
15. vers
és csodálkoznak vala az zsidók, és ezt mondják vala: miképpen tud írást ez, mikoron nem tanult legyen?
16. vers
felele őnekik az Jézus, és mondá: az én tudományom nem enyém, hanem azé, az ki engemet elbocsáta.
17. vers
ha valaki akarand engedni annak akaratjának, ismeretet veszen ez tudományról, hogyha Istentől legyen, avagy én enmagamtól szóljak.
18. vers
az ki őmagától szól, az ő tulajdon dicséretét keresi. az ki kedig annak keresi dicséretét, az ki őtet elbocsátja, igaz az, és hamisság őbenne nincsen.
19. vers
nemde Mózes törvényt ada-e tinektek, és nám senki tiközületek az törvényt téteményével be nem teljesíti? mire igyekeztek megölni engemet?
20. vers
felele az sereg nép és mondá. ördög vagyon benned. kicsoda igyekezik tégedet megölni?
21. vers
felele az Jézus, és monda őnekik: egy dolgot tevék, és mind csodáljátok.
22. vers
annak okáért adta Mózes tinektek az körülmetélést, nem hogy Mózestől legyen, ha nem az atyáktól. de nám az szombat napon körülmetélitek az embert.
23. vers
ha az körülmetélést veszi ember szombat napon, hogy meg ne szegjük az Mózesnek törvénye, énrám haragszotok-e, hogy mivel az embert egészen meggyógyítottam legyen szombat napon?
24. vers
ne akarjatok személynek tekintetére ítélni, hanem igaz ítélettel ítéljetek.
25. vers
mondanak vala annak okáért nékik az jeruzsálembeliek közül. nem ezt, az kit halálra keresnek?
26. vers
bizony íme nyilván szól, és semmit őneki nem szólnak. nemde bizonnyal megismeritek-e az ti népek, hogy bizonnyal ez legyen az Krisztus?
27. vers
de ezt tudjuk, honnan való legyen. az Krisztus kediglen mikoron eljövend, senki nem tudja, honnan való legyen.
28. vers
tanít vala annak okáért az Jézus az templomban nagy felszóval, és ezt mondja vala. engemet is ismertek, és azt tudjátok, honnan való legyek, és én magamtól nem jöttem, hanem igaz az, ki engemet elbocsáta, kit ti nem ismertek.
29. vers
én kediglen ismerem őtet, mert őtőle vagyok, és az bocsátott el engemet.
30. vers
annak okért igyekeznek vala rajta, hogy őtet megfognák, és senki őtet meg nem fogá, mert el nem jött vala az ő órája.
31. vers
az sereg népnek közüle kediglen sokan hívének őbenne, és ezt mondják vala: mikoron az Krisztus eljövend, több jelenségeket teszen-e ezeknél, melyeket ez tett?
32. vers
meghallják az farizeusok, hogy az sereg nép zúgódnék, és ezeket mondaná őfelőle. és az farizeusok, és az papoknak fejedelmei szolgákat bocsátának, hogy őtet megfognák.
33. vers
mondá annak okáért az Jézus őnekik, még tiveletek vagyok egy kevés ideiglen, és elmegyek ahhoz, az ki engemet elbocsáta.
34. vers
keresni fogtok engemet, és meg nem leltek, és az, holott én vagyok, ti oda nem jöhettek.
35. vers
annak okáért mondának az zsidók őközöttük. hova fog menni ez, hogy mi meg ne leljük őtet? nemde az el eloszlott népeknek közébe megyen-e, és ott fog-e tanítani?
36. vers
mi beszéd ez, az melyet mondá? keresni fogtok engemet, és meg nem leltek engemet, és az, holott én vagyok, ti oda nem jöhettek.
37. vers
az nagy ünnepnek kediglen legutolsó napján, áll vala az Jézus, és nagy felszóval ezt mondja vala: ha ki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék.
38. vers
az ki énbennem hiszen, mint az írás mondja, folyóvizek folynak ki az ő hasából, melyek élő vizek.
39. vers
ezt kedig lenn mondá az Szentlélekről, melyet jövendőre visznek vala azok, az kik őbenne hisznek. mert még Szentlélek nem vala őnáluk, mert az Jézus még meg nem dicsőíttetett vala.
40. vers
sokan annak okáért az sereg népnek közüle, mikoron az beszédet hallották volna, ezt mondják vala. bizonyába ez igaz próféta.
41. vers
nékik ezt mondják vala. ez az Krisztus. némelyek kediglen ezt mondják vala: Galileából jő-e el az Krisztus?
42. vers
az írás nem azt mondja-e, hogy Dávidnak magvából jő el az Krisztus, és Betlehemnek városkájából, holott vala Dávid?
43. vers
annak okáért különbet-különbet fogának érteni őfelőle.
44. vers
némelyek kediglen őközülük meg akarták vala fogni őtet, de senki meg nem tartá őtet.
45. vers
eljövének annak okáért az szolgák az püspökhöz és az farizeusokhoz, és mondának azok az szolgáknak: mire nem hoztátok el azt?
46. vers
felelének az szolgák: soha ember ígyen nem szólt, mint ez ember.
47. vers
felelének annak okáért őnekik az farizeusok. elhitetett-e titeket is?
48. vers
hitt-e valaki az fő népeknek avagy az farizeusoknak közüle őbenne?
49. vers
de ez község, ki az törvényt nem érti, átkozott nép.
50. vers
mondá őnekik Nikodémus, az ki éjjel őhozzá ment vala, ki őközülük egy vala.
51. vers
az mi törvényünk meg megítéli az embert különben, hanem ha először őtőle halland, és megértendi-e mit cselekedik?
52. vers
felelének és mondának őneki: nem galileabeli vagy-e te is? hányd meg, és vesd meg, és lásd meg, hogy Galileából próféta nem támadott.
Könyvek
