Királyok második könyve
capítulo 17
verso 1
Áháznak, Júda királyának tizenkettedik évében kezdett uralkodni Hóséa, Élá fia Izráel fölött Samáriában kilenc évig.
verso 2
Az Úr szemében gonoszul cselekedett, de nem annyira, mint Izráelnek azok a királyai, akik előtte éltek.
verso 3
Följött ellene Salmaneszer, Asszíria királya, és szolgájává lett Hóséa, és adót fizetett neki.
verso 4
De amikor Asszíria királya megtudta, hogy Hóséa pártot ütött ellene, és követeket küldött Szóhoz, Egyiptom királyához, az évenkénti adót pedig nem küldte meg Asszíria királyának, akkor Asszíria királya elfogatta és börtönbe vettette.
verso 5
És fölvonult az asszíriai király az egész ország ellen. Fölvonult Samária ellen, és három esztendeig ostromolta.
verso 6
És Hóséa kilencedik esztendejében bevette Asszíria királya Samáriát, és elhurcolta Izráelt Asszíriába. Halahban és Hábórban, a Gózán-folyó mellett és a médek városaiban telepítette le őket.
verso 7
Mindez pedig azért történt, mert Izráel fiai vétkeztek az Úr, az ő Istenük ellen, aki kihozta őket Egyiptom földjéről, a fáraónak, az egyiptomi királynak kezéből, és idegen isteneket tiszteltek,
verso 8
és azoknak a pogányoknak a szokásai szerint jártak, akiket kiűzött az Úr Izráel fiai elől, és úgy cselekedtek, mint Izráel királyai.
verso 9
Alattomban olyan dolgokat cselekedtek Izráel fiai, amelyek ellenére voltak az Úrnak, az ő Istenüknek. Magaslatokat építettek maguknak minden városukban, az őrtornyoknál és a bekerített városokban.
verso 10
Faragott oszlopokat és Asérákat állítottak maguknak minden magas halmon és minden zöldellő fa alatt.
verso 11
Ott tömjéneztek minden magaslaton, mint a pogányok, akiket az Úr kiűzött előlük. Gonosz dolgokat cselekedtek, amelyekkel haragra indították az Urat.
verso 12
A bálványoknak szolgáltak, akik felől az Úr azt parancsolta nekik: Ne tegyétek!
verso 13
És amikor megintette őket az Úr Izráelben és Júdában minden prófétája és minden látnoka által e szavakkal: „Térjetek meg gonosz útjaitokról, és őrizzétek meg az én parancsolataimat és rendeléseimet a teljes törvény szerint, amelyet atyáitoknak parancsoltam, és amelyet hozzátok küldtem szolgáim, a próféták által”,
verso 14
akkor ők nem engedelmeskedtek, hanem megkeményítették nyakukat, mint amilyen makacsak atyáik voltak, akik nem hittek Istenükben, az Úrban.
verso 15
Sőt megvetették rendeléseit és szövetségét, amelyet atyáikkal kötött, és intelmeit, amelyekkel figyelmeztette őket, és a hiábavalóságot követve maguk is hiábavalókká lettek, és a körülöttük levő pogányokat követték, pedig azt parancsolta nekik az Úr, hogy ne utánozzák őket.
verso 16
Elhagyták Istenüknek, az Úrnak minden parancsolatát, és öntött bálványt csináltak maguknak, két borjút és Asérát készítettek, és meghajoltak az ég minden serege előtt, és szolgálták a Baalt.
verso 17
Fiaikat és leányaikat elégették áldozatul, jövendőt mondtak, és varázslást űztek, és magukat teljesen eladták a bűnnek az Úr bosszantására.
verso 18
Azért igen megharagudott az Úr Izráelre, elvetette színe elől, és semmi sem maradt meg, egyedül csak Júda törzse.
verso 19
Sőt még Júda sem őrizte meg az ő Istenének, az Úrnak parancsolatait, hanem Izráel szokásaihoz igazodva úgy cselekedett, mint azok.
verso 20
Ezért idegenült el az Úr Izráel összes utódaitól, megsanyargatta és fosztogatók kezébe adta őket, míg végül mindnyájukat elvetette színe elől.
verso 21
Mert elszakította Izráelt Dávid házától, és királlyá tették Jeroboámot, Nebát fiát. Jeroboám pedig elcsalta Izráelt az Úrtól, és igen nagy vétekbe ejtette őket.
verso 22
Izráel fiai pedig követték Jeroboám minden bűnét, amelyet elkövetett, és nem távoztak el azoktól.
verso 23
Míg végül az Úr elvetette színe elől Izráelt, amint megmondta szolgái, a próféták által. Így hurcolták fogságra Izráelt a maga földjéről Asszíriába; és így van ez mindmáig.
verso 24
Asszíria királya azután más népet hozott be Bábelból, Kútából, Avvából, Hamátból és Szefarvaimból, és letelepítette őket Samária városaiba Izráel fiai helyett. Azok birtokba vették Samáriát, és annak városaiban laktak.
verso 25
Ottlétük kezdetén történt, hogy nem félték az Urat, mire az Úr oroszlánokat bocsátott reájuk, amelyek többeket megöltek közülük.
verso 26
Ezért azt mondták Asszíria királyának: A népek, akiket idehoztál és Samária városaiba telepítettél, nem ismerik, hogyan kell e föld Istenét tisztelni, azért ő oroszlánokat bocsátott rájuk, amelyek megölik őket, mert nem ismerik e föld Istene tisztelésének a módját.
verso 27
Azért ezt parancsolta Asszíria királya: Vigyetek oda egyet a papok közül, akiket elhoztatok onnan, hogy menjen el, lakjon ott, és tanítsa meg őket ama föld Istenének helyes tiszteletére.
verso 28
És elment egy a papok közül, akiket Samáriából fogságba vittek, és letelepedett Bételben, és megtanította őket, hogy miképp tiszteljék az Urat.
verso 29
De azért mindegyik nép külön isteneket is csinált magának, és elhelyezték azokat a magaslatok templomaiba, amelyeket a samáriabeliek építettek, mindegyik nép abban a városban, amelyben lakott.
verso 30
A Bábelból való férfiak elkészítették a Szukkót-Benótot, a Kútából való férfiak megcsinálták Nérgalt, és a Hamátból való férfiak elkészítették Asímát.
verso 31
Az Avvából valók elkészítették Nibhazt és Tartákot, a szefarvaimbeliek pedig elégették magzataikat áldozatul Adrammeleknek és Anammeleknek, a szefarvaimbeliek isteneinek.
verso 32
Bár az Urat is tisztelték, a magaslatokra is állítottak papokat maguk közül, akik őérettük áldoztak a magaslatok templomaiban.
verso 33
Így tisztelték az Urat, és szolgálták saját isteneiket is ama népek szokása szerint, akik közül elhozták őket.
verso 34
És mindmáig az ő régi szokásuk szerint cselekszenek. Nem tisztelik igazán az Urat, és nem cselekszenek az ő rendelései és parancsai szerint, sem pedig ama törvény és parancsolat szerint, amelyet az Úr parancsolt Jákób fiainak, akiknek az Izráel nevet adta,
verso 35
akikkel az Úr szövetséget kötött, és ezt parancsolta nekik: Ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne imádjátok őket, és ne szolgáljatok és ne áldozzatok nekik!
verso 36
Hanem csak az Urat tiszteljétek, őt imádjátok, és neki áldozzatok, aki kihozott titeket Egyiptom földjéről nagy erővel és kinyújtott karral.
verso 37
Őrizzétek meg az ő rendeléseit, ítéleteit, törvényét és parancsolatát, amelyeket megírt nektek! Azokat cselekedjétek mindenkor, és idegen isteneket ne tiszteljetek!
verso 38
Ne felejtkezzetek el a veletek kötött szövetségemről, és ne tiszteljetek idegen isteneket,
verso 39
hanem az Urat, a ti Isteneteket tiszteljétek: akkor ő megszabadít titeket minden ellenségetek kezéből.
verso 40
De nem engedelmeskedtek, hanem addigi szokásaik szerint cselekedtek.
verso 41
Így félték ugyan ezek a pogányok az Urat, de szolgálták az ő bálványaikat is, és így cselekedtek fiaik és unokáik is, amint az ő eleik cselekedtek, mindmáig.
Libros
