Királyok második könyve
capítulo 13
verso 1
Jóásnak, Ahazjá fiának, Júda királyának huszonharmadik évében lett Jóáház, Jéhú fia Izráel királya Samáriában tizenhét esztendeig.
verso 2
Az Úr szemében gonoszul cselekedett, és követte Jeroboámnak, Nebát fiának vétkeit, aki bűnbe ejtette Izráelt, és nem szakított azokkal.
verso 3
Ezért fölgerjedt az Úr haragja Izráel ellen, és Hazáélnak, Arám királyának és Benhadadnak, Hazáél fiának kezébe adta őket uralkodása egész idejére.
verso 4
De Jóáház könyörgött az Úrnak, és meghallgatta őt az Úr. Mert rátekintett Izráel nyomorúságára, hogy miképp nyomorgatja őket Arám királya.
verso 5
Isten szabadítót küldött Izráelnek, aki megmentette őket az arámok hatalmától, hogy Izráel fiai úgy lakhassanak sátraikban, ahogy azelőtt.
verso 6
De mégsem tértek el Jeroboám házának bűneitől, aki bűnbe ejtette Izráelt, hanem azokban jártak, sőt az Asérá-szobor is a helyén maradt Samáriában.
verso 7
Pedig nem maradt Jóáháznak több embere, mint ötven lovas, tíz harci szekér és tízezer gyalogos. A többit mind megölte Arám királya és olyanná tette, mint a cséplő pora.
verso 8
Jóáház egyéb dolgai, minden cselekedete, bátor tettei vajon nincsenek-e megírva Izráel királyainak krónikáskönyvében?
verso 9
És elaludt, és atyáihoz tért Jóáház, és eltemették Samáriában. Utána fia, Jóás lett a király.
verso 10
Jóásnak, Júda királyának harminchetedik évében lett Jóás, Jóáház fia Izráel királya Samáriában tizenhat esztendeig.
verso 11
Az Úr szemében gonoszul cselekedett, és nem szakított Jeroboámnak, Nebát fiának semmi vétkével, aki bűnbe ejtette Izráelt, hanem folytatta azokat.
verso 12
Jóásnak egyéb dolgai pedig, amit csak cselekedett, és bátorsága, amellyel harcolt Amacjá, Júda királya ellen, vajon nincsenek-e megírva Izráel királyainak krónikáskönyvében?
verso 13
És elaludt, és atyáihoz tért Jóás, és királyi trónjára Jeroboám ült. Jóást Samáriában temették el, Izráel királyai mellé.
verso 14
Amikor Elizeus olyan betegségbe esett, amelybe bele is halt, lement hozzá Jóás, Izráel királya, és arcára borulva sírt, és ezt mondta: Atyám, atyám! Izráel harci szekerei és lovasai!
verso 15
Elizeus azt mondta neki: Fogj íjat és nyilakat! És ő kezébe vette a nyilakat és az íjat.
verso 16
Akkor azt mondta Izráel királyának: Fogd meg kezeddel az íjat! Ekkor megfogta kezével, és Elizeus is rátette kezeit a király kezeire,
verso 17
és azt mondta: Nyisd ki a keletre nyíló ablakot! Amikor kinyitotta, azt mondta Elizeus: Lőj! És lőtt. Akkor azt mondta: Az Úr győzelmes nyila ez, győzelmes nyíl az arámok ellen. Mert megvered az arámokat Afékben egész a megsemmisülésig.
verso 18
Azután ezt mondta: Vedd föl a nyilakat! És fölvette. Ő pedig azt mondta Izráel királyának: Lőj a földbe! Bele is lőtt a földbe háromszor, azután abbahagyta.
verso 19
Akkor megharagudott rá Isten embere, és azt mondta: Ötször vagy hatszor kellett volna lőnöd, akkor megverted volna az arámokat egész a megsemmisülésig. De így már csak háromszor vered meg az arámokat.
verso 20
Azután meghalt Elizeus, és eltemették. A móábi portyázó csapatok pedig az országba törtek a következő esztendőben.
verso 21
Akkor történt, hogy egy embert temettek, és amikor meglátták a csapatokat, gyorsan odatették azt az embert Elizeus sírjába. De amint odakerült és hozzáért a teste Elizeus teteméhez, megelevenedett az az ember, és a lábára állt.
verso 22
Hazáél pedig, Arám királya Jóáház egész idejében nyomorgatta Izráelt.
verso 23
De megkegyelmezett nekik az Úr, megkönyörült rajtuk, és hozzájuk tért az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéért, és nem akarta őket elveszíteni, és el sem vetette őket maga elől mindmáig.
verso 24
Mikor meghalt Hazáél, Arám királya, fia, Benhadad lett a király.
verso 25
Akkor Jóás, Jóáház fia visszavette Benhadadnak, Hazáél fiának kezéből a városokat, amelyeket erőszakkal vett el Jóáháznak, az ő atyjának kezéből. Háromszor verte meg őt Jóás, és visszaszerezte Izráel városait.
Libros
