Evangélium Szent Lukács írása szerint
capítulo 13
verso 1
ott valának kediglen azon időben némely emberek, kik az galileabeliek felől követséget hoztanak vala az Jézusnak, kiknek vérét Pilátus az ő áldozatukkal egybe elvegyítette vala.
verso 2
és felelvén Jézus mondá azoknak: alítjátok-e, hogy emez galileabeliek minden galileabelieknek felette bűnösök lettenek legyen, hogy ilyen dolgokat szenvedtenek?
verso 3
mondom tinektek, hogy nem. sőt ha ki nem fogtok térni bűnötökből mind azonképpen elvesztek.
verso 4
avagy amaz tizennyolc embert, kikre az torony dőle Siloámban, és őket megölé, alítjátok-e, hogy mindeneknek felette, kik Jeruzsálemben laknak, nagyobb adósok lettenek legyen?
verso 5
mondom tinektek, hogy nem. sőt ha ki nem fogtok térni bűnötökből, mind azonképpen elvesztek.
verso 6
ilyen hasonlatos beszédet is mond vala. egynémely embernek fügefája vala, melyet az ő szőlőiben be beplántált vala, és eljöve, hogy gyümölcsöt keressen az fügefán, és nem talála.
verso 7
mondá kediglen az ő szőlőművesének. íme három esztendeje vagyon, mi időtől fogva idejárok, és gyümölcsöt keresek ez fügefán, és nem találok. vágd ki azt, mire foglalja el hiába az földet.
verso 8
és az felelvén mondá őneki: Uram, hagyd el ez fát ez esztendőben is, mindaddig, míg ásást nem teszek körül mellette, és míg ganajt nem töltök tövébe,
verso 9
és ha gyümölcsöt teremt, jó, ha kediglen nem, azután ám bátran kivágjad azt.
verso 10
tanít vala kediglen az zsinagógáknak egyikben egy szombat napon.
verso 11
és íme vala ott egy asszonyi állat, kiben tizennyolc esztendőtől fogva, betegséghozó gonosz szellet vala, és egybe zsugorodott vala, és az ő fejét semmiképpen fel nem emelheti vala,
verso 12
melyet mikor meglátott volna az Jézus, őhozzá hívá azt, és mondá annak: asszonyi állat, megszabadultál az te betegségedből.
verso 13
és legottan felegyenesedék, és dicséretet teszen vala az Istennek.
verso 14
felelvén kediglen az Zsinagógának fejedelme megharagudván, hogy az szombat napon gyógyított volna az Jézus, és ezt mondja vala az sereg népnek. hat nap vagyon, melyeken művelni kell, azért ez napokban jöjjetek magatok gyógyíttattatni, és nem az szombat napon.
verso 15
felelvén kedig őneki az Úristen mondá: te tettetes szentségű, nem oldja-e el mindentek az ő ökrét, avagy az ő szamarát az jászoltól szombat napon, és nem viszi itatni őtet?
verso 16
ez Ábrahám leányának kediglen, melyet az sátán kötelezett volt meg, ím tizennyolc esztendőtől fogva nem kell vala-e ez kötelezésből ez szombat napon eloldoztatni?
verso 17
és mikoron ezt mondaná, elpirulnak vala mind az ő ellenségei, és minden nép örül vala mindazokon, az melyeket ő nagy dicsérettel teszen vala.
verso 18
mond vala annak okáért: mihez hasonlatos az Istennek országa, és mihez hasonljam azt?
verso 19
hasonlatos az mustármaghoz, melyet az ember kezébe vévén az ő kertjében elvete, és felnövekedék, és nagy fa lőn benne, és az égi madarak fészket gyűjtenek vala az ő ágain.
verso 20
és mondá ismét: mihez hasonljam az Istennek országát?
verso 21
hasonlatos az kovászhoz, melyet kezébe vévén az asszony ember, három mérő lisztbe kevere be, mindaddig ott hagyván, mígnem teljességgel kovász liszt venne hozzá.
verso 22
és megyen vala városok és városkák által tanítván, és utat tévén Jeruzsálembe.
verso 23
mondá kediglen őneki egy ember. Uram kevesen vannak-e, az kik üdvösségüket nyerik? Jézus kediglen mondá azoknak:
verso 24
az szoros kapun erőlködjetek bemenni. mert mondom tinektek, sokan fognak igyekezni, hogy bemehessenek, és be nem fognak mehetni.
verso 25
mikoron kediglen felkelend az házbíró ember, és bezárandja az ajtót, és kinn kezdeték állani és az ajtót zörgetni ezt mondván: uram uram, nyisd meg minekünk. és felelvén ezt fogja mondani tinektek: nem tudom, honnan valók vagytok ti.
verso 26
akkoron ezt kezditek mondani. teelőtted ettünk és ittunk, és az mi városainknak szerein prédikálottál.
verso 27
és ezt fogja mondani: mondom tinektek, nem tudom, honnan valók vagytok ti. távozzatok el éntőlem mind, kik hamisságot cselekedtetek.
verso 28
ott leszen az siralom és az fogaknak csikorgatása, mikoron látandjátok Ábrahámot és Izsákot és Jákobot és mind az prófétákat az Istennek országában, titeket kediglen kiűzettetni.
verso 29
és el fognak jőni napkelet felől és napnyugat felől és felszél felől és az alszél felől, és egyetembe letelepednek az Istennek országában.
verso 30
és íme mostan utolsók, az kik elsők lesznek, és elsők, az kik utolsók lesznek.
verso 31
ugyanazon napon őhozzá menének az farizeusoknak közüle nékik, és ezt mondák Jézusnak. menj ki, és menj el innen, mert az Heródes meg akar tégedet ölni.
verso 32
és mondá őnekik. menjetek el, és mondjátok meg az ravasz Heródesnek. ím ördögöket űzök, és éppenséggel való egészségeket adok ma és holnap, és az harmadik napon véget teszek dolgomban.
verso 33
demaga járnom kell énnekem ma és holnap és holnapután. mert nem lehet, hogy az próféta egyéb helyen vesszen el, hanem Jeruzsálemben.
verso 34
Jeruzsálem Jeruzsálem, ki az prófétákat megölöd, és megkövezed azokat, az kik tehozzád bocsáttatnak. mennyiszer akartam egybegyűjtenem az te fiaidat, miképpen az madár az ő fészkét az ő szárnyai alá veszi, és nem akarátok.
verso 35
íme pusztán hagyattatik el tinektek az ti házatok. mondom kediglen tinektek, hogy nem fogtok látni engemet mindaddig is, mígnem eljövend az idő, mikoron ezt mondjátok. áldott, az ki az Úristennek nevébe jő el.
Libros
