Jób könyve

capítulo 33


Capítulos:


Isten megbocsát a megtérőknek


verso 1

Halld meg ezért, Jób, az én szavaimat, figyelj minden beszédemre!


verso 2

Most már kinyitom a számat, nyelvem hegyén a szó.


verso 3

Őszinte szívvel szólok, és tudós ajkam tisztán beszél.


verso 4

Engem Isten Lelke alkotott, a Mindenható lehelete éltet.


verso 5

Felelj meg nekem, ha tudsz, készülj, és állj ki ellenem!


verso 6

Lásd, én is olyan vagyok Isten előtt, mint te: agyagból formáltak engem is.

→ Jób 10,8


verso 7

Ne félj és ne ijedj meg tőlem, nem akarlak erőszakkal kényszeríteni.


verso 8

Te azt mondtad fülem hallatára, és én hallottam hangos szavaidat:


verso 9

„Tiszta vagyok, vétség nélkül, ártatlan vagyok, nincs bűnöm,

→ Jób 27,6


verso 10

Isten mégis talál bennem kivetnivalót, ellenségének tekint engem,

→ Jób 19,11


verso 11

béklyót tett a lábamra, szemmel tartja minden ösvényemet.”

→ Jób 13,27


verso 12

Erre azt felelem, hogy nincsen igazad, mert nagyobb az Isten a halandó embernél.


verso 13

Miért vádoltad azzal, hogy egyetlen szóra sem felel?


verso 14

Hiszen szól az Isten így is meg úgy is, de az emberek nem törődnek vele.

→ Jób 4,12


verso 15

Álomban, éjszakai látomásban, amikor mély álomba merül az ember, vagy a fekvőhelyén szendereg,


verso 16

akkor ad kijelentést az embernek, és intelmeit pecsétjével hitelesíti.


verso 17

Így téríti el az embert a rossz cselekedettől, és így óvja meg őt a kevélységtől.


verso 18

Így akarja lelkét megóvni a sírtól, és életét, hogy ne döfje át fegyver.


verso 19

Így fegyelmezi betegágyán fájdalommal és csontjainak szüntelen háborgásával.

→ Zsolt 38,4


verso 20

Megutáltatja vele az ételt, lelkével kedvenc eledelét.

→ Zsolt 107,18


verso 21

Lesoványodik, húsa már alig látható, azelőtt nem látható csontjai kiállnak.


verso 22

Közeledik lelke a sírgödörhöz és élete a halottakhoz.


verso 23

Ha van mellette egy angyal a sok közül, aki közvetít feléje, és megmondja az embernek kötelességét,


verso 24

akkor könyörül rajta Isten, és ezt mondja: Váltsd ki, hogy ne jusson a sírba, elfogadom a váltságdíjat!

→ Zsolt 49,8


verso 25

Hadd duzzadjon teste az ifjúi erőtől, térjen vissza ismét fiatalsága!

→ Zsolt 103,5


verso 26

Istenhez könyörög, és ő kegyelmes lesz hozzá, megengedi, hogy arcát örvendezve nézze, és újból elfogadja a halandót igaznak.


verso 27

Ő pedig énekben mondja el az embereknek: Vétkeztem, mert görbévé tettem az egyenest, de Isten nem eszerint fizetett meg nekem.


verso 28

Megváltott engem, hogy ne jussak a sírba, és életem a világosságban gyönyörködhessen.


verso 29

Mindezt kétszer-háromszor is megteszi Isten az emberrel,


verso 30

hogy visszahozza őt a sírból, és ráragyog az élők világossága.

→ Zsolt 56,14


verso 31

Figyelj, Jób, hallgass rám! Légy csendben, most én beszélek!


verso 32

Ha lesz mondanivalód, válaszolj; beszélj, mert neked szeretnék igazat adni.


verso 33

Ha pedig nem lesz, akkor hallgass rám! Légy csendben, majd én bölcsességre tanítalak.

Capítulos:


Libros