Jób könyve

Capítulos:

… 10 11 12 13 14 …   ⇤ ← 12 → ⇥

verso 1

Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:

verso 2

Azt hiszitek, ti vagytok az egész nép, és veletek kihal a bölcsesség?

verso 3

Nekem is van annyi eszem, mint nektek, és nem vagyok alábbvaló nálatok. Ki ne tudna ilyesféléket?

verso 4

Nevetséges lettem barátaim előtt, mert Istenhez kiáltoztam meghallgatásért; bizony, nevetséges lett az igaz és feddhetetlen!

→ Zsolt 73,2

verso 5

A szerencsétlen ember megvetni való – gondolja, aki biztonságban él –, föl kell taszítani, ha megtántorodott!

verso 6

Nyugtuk van a pusztítóknak sátrukban, biztonságban élnek, akik ingerlik Istent, és akik azt hiszik, hogy Istent a markukban tartják.

verso 7

Kérdezd csak meg a jószágokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, majd a tudtodra adják!

verso 8

Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked.

verso 9

Ki ne tudná mindezekről, hogy az Úr keze alkotta őket?

verso 10

Az ő kezében van minden élőlény élete és minden ember lelke.

→ 4Móz 16,22

verso 11

Hát nem kell a fülnek megvizsgálni a szavakat, ahogy az íny kóstolja az ételt?

verso 12

Az öregemberek lennének a bölcsek, és a hosszú életűek mindig a megfontoltak?

verso 13

Istené a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem.

verso 14

Ha lerombol valamit, nincs, ki felépítse; ha valakit bezár, nincs, ki kiengedné.

→ Jel 3,7

verso 15

Ha elzárja a vizeket, kiszárad minden; ha nekiereszti, elpusztul a föld.

verso 16

Tőle van az erő és a siker, hatalmában van a tévelygő és a tévelygésbe vivő.

→ Dán 2,20; 1Kor 1,19; 1Kor 4,5

verso 17

Tanácsadókat tesz bolonddá, és gúnyt űz a bírákból.

verso 18

Királyok bilincseit oldja le, és béklyót fon kötélből a derekukra.

verso 19

Papokat tesz bolonddá, hatalmasokat ügyefogyottá.

verso 20

Megbízhatók fogynak ki miatta a szóból, vének ítélőképességét ragadja el.

verso 21

Előkelőkre zúdít megvetést, a hatalmasok fegyverét elveszi.

verso 22

Mély, sötét titkokat leplez le, napvilágra hozza a homályos dolgokat.

verso 23

Népeket tesz naggyá, majd elpusztítja őket, népek határát terjeszti ki, azután elűzi őket.

verso 24

Megfosztja értelmétől az ország népének vezetőit, és engedi, hogy úttalan pusztában bolyongjanak.

→ Zsolt 107,40

verso 25

Sötétben tapogatóznak világosság nélkül, hagyja, hogy bolyongjanak, mint a részegek.

→ Jób 5,14

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42