Siralmak

Capítulos:

1 2 3 4 5

verso 1

Mily magányosan ül most a város, mely egykor tele volt emberekkel!
Özvegyasszonyhoz lett hasonló, ő, aki népes volt a nemzetek között.
Kényszermunkára fogták a tartományok fejedelemnőjét.

verso 2

Sírva sír az éjszakában, könnyei csorognak arcán.
Senki sem vigasztalja őt azok közül, akik szerették.
Minden társa elárulta, ellenségeivé lettek.

verso 3

Júda száműzetésbe ment, nyomorúságot szenved el, és kemény rabszolgasors az övé.
A nemzetek között kell laknia, nem talál nyugvóhelyet.
Üldözői mind utolérték szorongattatásai közepette.

verso 4

A Sionba vezető utak gyászolnak, mert senki sem jön az ünnepre.
Minden kapuja elhagyatott, papjai sóhajtoznak.
Szüzei bánkódnak, ő is keservesen gyötrődik.

verso 5

Az ellenségei most már urai, ellenfelei gondtalanul élnek.
Mert Jehova hozott rá bánatot sok törvényszegése miatt.
Gyermekeit fogságba vitte az ellenség.

verso 6

Sion lányát elhagyta minden tündöklése.
Fejedelmei olyanok, mint a szarvasbikák, melyek nem találnak legelőt.
Kimerülten vánszorognak üldözőik előtt.

verso 7

Nyomorúságának és hontalanságának napjaiban Jeruzsálem visszaemlékszik
mindazokra az értékes dolgokra, melyek egykor az övéi voltak.

Amikor népe az ellenség kezébe került, és nem volt segítője,
látták őt az ellenségek, és nevettek bukásán.

verso 8

Kirívó bűnt követett el Jeruzsálem.
Ezért lett irtózatossá.

Egykori tisztelői mind megvetik, mert látják meztelenségét;
ő pedig csak sóhajtozik, és elfordul szégyenében.

verso 9

Tisztátalanság borítja ruháját.
Nem gondolt arra, hogy mi vár rá.
Bukása megdöbbentett másokat, és nincs, aki megvigasztalja.
Ó, Jehova, lásd meg nyomorúságomat, mert az ellenség felmagasztalta magát.

verso 10

Az ellenség rátette a kezét minden kincsére.

Sion látta, amint bemennek szentélyébe a nemzetek,
melyeknek megtiltottad, hogy néped közé menjenek.

verso 11

Egész népe sóhajtozik; kenyeret keresgél.
Ennivalóért adják oda értékes dolgaikat, csak hogy életben maradjanak.
Nézd, ó, Jehova, és lásd meg, hogy megvetett nő lettem!

verso 12

Hát közömbösek vagytok mind, akik jártok-keltek az úton?
Nézzetek ide, és lássátok!

Van-e olyan fájdalom, mint amilyennel engem sújtottak,
amilyennel Jehova szenvedést okozott nekem lángoló haragja napján?

verso 13

Tüzet bocsátott a magasból csontjaimba, és gyötri valamennyit.
Hálót feszített ki lábam elé, arra kényszerített, hogy visszaforduljak.
Elhagyott asszonnyá tett.
Egész nap beteg vagyok.

verso 14

Törvényszegéseim igaként vannak összefogva, melyet az ő keze kötözött össze.
Nyakamra tette azokat, és elhagyott az erőm.
Olyanok kezébe adott Jehova, akikkel szemben nem tudok megállni.

verso 15

Jehova minden harcosomat elvette tőlem.
Sokakat összehívott ellenem, hogy összezúzza fiatal férfiaimat.
Jehova megtaposta Júda szűz lányát a szőlőprésben.

verso 16

Ezek miatt sírok én, a szememből csak úgy folynak a könnyek.
Mert messze van tőlem mindenki, aki megvigasztalhatna vagy felüdíthetne.
Elhagyottakká lettek fiaim, mert az ellenség győzedelmeskedett.

verso 17

Sion széttárja kezeit, de nincs, aki megvigasztalja.
Jehova parancsot adott Jákob ellen minden ellenségének, aki körülötte van.
Jeruzsálem irtózatossá lett a szemükben.

verso 18

Jehova igazságos, hiszen az ő parancsolatai ellen lázadtam.
Halljátok hát mind, ti népek, és lássátok fájdalmam!
Szüzeim és fiatal férfiaim fogságba mentek.

verso 19

Hívtam azokat, akik szerettek, de ők elárultak.

Papjaim és véneim odavesztek a városban,
amikor élelmet keresgéltek, hogy életben maradjanak.

verso 20

Ó, Jehova, nézd, milyen szorult helyzetben vagyok!
Bensőm háborog.
Sajog a szívem, mert igen lázongtam.
Kívül kard foszt meg gyermekeimtől, és a házban is haldokolnak az emberek.

verso 21

Hallják, hogy sóhajtozom. Nincs, aki megvigasztaljon.
Ellenségeim mind hallották, milyen veszedelem ért.
Ujjonganak, mert ezt tetted.
De elhozod majd azt a napot, melyet kihirdettél, amikor olyanok lesznek, mint én.

verso 22

Jusson eléd minden gonoszságuk, és bánj velük szigorúan,
mint ahogy velem is szigorúan bántál törvényszegéseim miatt.
Bizony sokat sóhajtozom, és fáj a szívem.

Capítulos:

1 2 3 4 5