Ámós

Capítulos:

… 4 5 6 7 8 9   ⇤ ← 9 → ⇥

verso 1

Láttam, amint Jehova az oltár felett állt, és így szólt: „Sújts le az oszlopfőkre, és a küszöbök megrázkódnak majd. Vágd le az oszlopfőket, az életben maradt embereket pedig karddal fogom megölni. Senki sem fog elmenekülni, és senki sem jár sikerrel, aki megpróbál elszökni.

verso 2

Ha a sírig ásnak is le,
saját kezemmel hozom fel őket onnan;
ha az égbe mennek fel,
onnan is lehozom őket.

verso 3

És ha a Kármel csúcsán rejtőzködnek,
ott is felkutatom, és onnan is előhozom őket.

Ha a tenger fenekén rejtőznek is el szemem elől,
parancsot adok a kígyónak, hogy marja meg őket.

verso 4

Ha fogságba mennek ellenségeik előtt,
parancsot adok ott a kardnak, és megöli őket.
Rajtuk tartom szememet, de nem javukra, hanem vesztükre.

verso 5

Mert a legfőbb Úr, a seregek Jehovája az, aki megérinti a földet,
és az megolvad, és minden lakosa gyászolni fog.

Mindenestül felemelkedik majd, mint a Nílus,
és leapad, mint Egyiptom Nílusa.

verso 6

»Ő az, aki az égbe építi lépcsőit,
és építményét a föld fölé;
ő az, aki összegyűjti a tenger vizét,
hogy kiöntse azt a föld színére:
Jehova az ő neve.«

verso 7

»Nem olyanok vagytok-e előttem, mint a kusiták, ó, Izrael népe? – ez Jehova kijelentése. –

Hát nem hoztam-e fel Izraelt Egyiptom földjéről,
a filiszteusokat Krétáról, és Szíriát Kirből?«

verso 8

»A legfőbb Úr, Jehova a bűnös királyságon tartja szemét,
és kipusztítja azt a föld színéről.
De nem pusztítom ki teljesen Jákob házát – ez Jehova kijelentése. –

verso 9

Mert parancsot adok,
és megrázom Izrael népét minden nemzet között,
mint ahogy megrázzák a rostát,
és egyetlen kavics sem esik a földre.

verso 10

Kard által halnak meg népem bűnösei mind,
akik ezt mondják: ’Nem közelít hozzánk a csapás, és nem ér el minket.’«

verso 11

»Azon a napon felállítom Dávid összeomlott lombsátrát,
és megjavítom a réseit.

Helyreállítom romjait,
újjáépítem, és olyan lesz, mint a régmúlt napokban,

verso 12

hogy birtokba vegyék, ami megmaradt Edomból,
és mindazokból a nemzetekből, melyek a nevemet viselik« – ez Jehova kijelentése, aki véghez viszi ezt.

verso 13

»Jönnek napok – ez Jehova kijelentése –,
amikor a szántó utoléri az aratót,
és a szőlőtaposó a magvetőt.

A hegyek édes bortól csöpögnek,
és minden dombon túlárad majd a bor.

verso 14

Visszahozom azokat, akik népem, Izrael közül foglyok,
és újjáépítik az elhagyatott városokat, és lakni fogják azokat.

Szőlőket ültetnek, és isszák azok borát,
kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.«

verso 15

»Elültetem őket földjükbe,
és soha többé nem lesznek kiszaggatva földjükből,
melyet adtam nekik« – ezt mondja Jehova, a te Istened.”

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9