A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)

chapter 5


Chapters:


verse #1

Azután Mózes és Áron bementek a faraóhoz és így szóltak hozzá: Így szól Izráel Istene, Jahve: Bocsásd el népemet; hadd üljenek Nekem ünnepet a pusztában!


verse #2

A faraó ezt felelte: Kicsoda Jahve, hogy szavára hallgassak, hogy elbocsássam Izráelt?! Nem ösmerem Jahvét és nem is bocsátom el Izráelt!


verse #3

Mózes és Áron ezt felelték: A héberek Istene ránk bukkant: hadd menjünk el hát három napi járásra a pusztába s áldozzunk Istenünknek, Jahvénak, hogy dögvésszel vagy karddal meg ne verjen bennünket!


verse #4

Egyiptom királya így szólt hozzájuk: Mózes és Áron, miért akarjátok a népet a munkától elvonni? Menjetek dolgozni.


verse #5

Szólt a faraó: Na lám! Sok a föld népe most és ti szüneteltetitek a munkájukat!


verse #6

Aznap megparancsolta a faraó a hajcsároknak, akik a nép között voltak és az írnokoknak:


verse #7

Többé ne adjatok a népnek a téglakészítéshez szalmát, mint ezelőtt tettétek! Menjenek el maguk és gyűjtsenek maguknak szalmát.


verse #8

De a megállapított téglamennyiséget, melyet azelőtt készítettek, be kell hajtani rajtuk, ne vonjanak le belőle! Mert renyhél; azért kiáltoznak így: Hadd menjünk áldozni Istenünknek!


verse #9

Legyen nehéz a szolgálat az embereknek; hadd legyenek vele elfoglalva s ne kacsintgassanak hazug szavak felé!


verse #10

Kimentek hát a nép hajcsárai és írnokai a néphez és így szóltak: Ezt mondja a faraó: Többé nem adok nektek szalmát.


verse #11

Ti menjetek el és szedjetek magatoknak szalmát onnan, ahol találtok; de semmit le nem vonhattok szolgálatotokból!


verse #12

Erre a nép elszéledt Egyiptom egész földén, hogy pozdorját szedjenek maguknak szalma helyett.


verse #13

A hajcsárok szorongatták őket; azt mondták: Végezzétek el munkátokat, minden nap az arra a napra kiszabottat, mint akkor, amikor volt szalma!


verse #14

Megverték Izráel fiainak írnokait, akiket a faraó hajcsárai helyeztek föléjük; azt mondták ezek; Mért nem végeztétek el a nektek kiszabott téglamennyiséget tegnap is, ma is úgy, mint ezelőtt?!


verse #15

Ekkor Izráel fiainak írnokai bementek a faraóhoz és hozzá kiáltottak: Mért teszesz így szolgáiddal?!


verse #16

Nem adnak semmi szalmát a szolgálathoz és mégis azt mondják nekünk: Készítsetek téglákat! Szolgáidat megverték: vétkezel néped ellen!


verse #17

– Renyhék vagytok! – mondta a faraó – renyhék; azért mondjátok: Menjünk el, áldozzunk Jahvénak!


verse #18

Most hát menjetek, szolgáljatok; de szalmát nem adnak nektek; a kiszabott téglamennyiséget azonban adjátok be!


verse #19

Mikor Izráel fiainak írnokai látták, hogy bajban vannak, így szóltak: Nem vonhattok le a minden napra kiszabott téglaadagból!


verse #20

Mikor a faraó elől kijöttek, Mózesbe és Áronba ütköztek, kik ott álltak s rájuk vártak;


verse #21

és azt mondták nekik: Jahve tekintsen rátok és tegyen ítéletet azért, hogy rossz illatuakká tettetek minket a faraó szemében és szolgáinak szemében, hogy kardot adtatok kezükbe, hogy megöljenek minket!


verse #22

Mózes ekkor visszatért Jahvéhoz és ezt mondta: Uram, mért hoztál bajt erre a népre? Mért küldtél el engem?!


verse #23

Azóta, hogy bementem a faróhoz, hogy Nevedben szóljak, gonoszul bánt ezzel a néppel és Te nem mentetted meg népedet semmiképpen.

Chapters:


Books