A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)

chapter 7


Chapters:


verse #1

Jahve így válaszolt Mózesnek: Lásd, Én a faraónak istenül adtalak oda s a testvéred, Áron lesz a prófétád!


verse #2

Te elmondod mindazt, amit parancsolok neked; testvéred, Áron elmondja a faraónak s akkor elbocsátja Izráel fiait országából.


verse #3

Én azonban megkeményítem a faraó szívét és megszaporítom jeleimet és csodáimat Egyiptom földén,


verse #4

úgyhogy a faraó nem hallgat majd rátok. Azonban rá bocsátom Kezemet Egyiptomra s mégis kihozom seregeimet, népemet, Izráel fiait nagy ítéletek árán Egyiptom földéről.


verse #5

Akkor hogy arról, hogy kinyújtom Kezemet és Izráel fiait kihozom közülük, meg fogják látni az egyiptomiak, hogy Én Jahve vagyok!


verse #6

Mózes és Áron úgy cselekedtek, ahogy Jahve parancsolta nekik; úgy cselekedtek!


verse #7

Amikor a faraóval beszéltek, Mózes nyolcvan éves volt, Áron pedig nyolcvanhárom éves.


verse #8

Jahve aztán így szólott Mózeshez és Áronhoz:


verse #9

Ha a faraó azt mondaná: Igazoljátok magatokat csodával! te szólj Áronnak: Vedd elő botodat és dobd a faraó elé! Akkor az nagy kígyóvá fog változni.


verse #10

Mózes és Áron bementek a faraóhoz és úgy tettek, ahogy Jahve parancsolta: Áron a faraó és szolgái elé dobta a botot és az nagy kígyóvá lett.


verse #11

Azonban a faraó is előhívatta a bölcseket és varázslókat és Egyiptom írástudói is ugyanazt tették titkos tudományukkal:


verse #12

kiki eldobta botját s azok nagy kígyókká lettek; de Áron botja elnyelte azok botjait.


verse #13

De a faraó szíve erőssé lett, úgyhogy nem hallgatott rájuk, mint azt Jahve megmondotta.


verse #14

– Nehézzé lett a faraó szíve – mondta Jahve Mózesnek – s vonakodik elbocsátani a népet.


verse #15

Menj a faraóhoz reggel, amikor kimegy a vízhez! Állj elé a folyam partján s vedd kezedbe azt a botot, amely kígyóvá változott!


verse #16

Mondd neki: Jahve, a héberek Istene küldött engem hozzád e szóval: Bocsásd el népemet, hadd szolgáljanak Engem a pusztában; de eddig nem hallgattál meg!


verse #17

Jahve azt mondja: Erről tudod meg, hogy én Jahve vagyok: a kezemben levő bottal megverem a vizet, amely a folyamban van és az vérré változik.


verse #18

Meg fognak halni a halak, amelyek a folyamban vannak és megbüdösödik a folyam. Az egyiptomiak belefáradnak, hogy vizet igyanak a folyamból.


verse #19

– Mondd meg Áronnak – szólt Jahve Mózeshez – Fogd a botodat és nyújtsd ki kezedet Egyiptom vizeire, folyóira, folyamaira, mocsaraira, vizeinek minden gyülekezésére s legyenek azok vérré! Vér lesz Egyiptom földén a fa és a kőedényekben.


verse #20

Mózes és Áron úgy tettek, ahogy Jahve parancsolta nekik: fölemelte a botot s a faraónak és szolgáinak szeme láttára megverte a folyamban levő vizet és vérré változott minden víz, amely a folyamban volt.


verse #21

Meghaltak a folyamban levő halak; megbüdösödött a folyam, úgyhogy az egyiptomiak nem voltak képesek a folyamból vizet inni; vér volt Egyiptom egész földén.


verse #22

De titkos tudományukkal így tettek Egyiptom írástudói, úgyhogy a faraó szíve szilárddá lett és nem hallgatott rájuk, ahogy ezt Jahve megmondotta.


verse #23

A faraó megfordult és hazament és szívét nem irányított erre a dologra.


verse #24

Erre az összes egyiptomiak ásni kezdtek a folyam környékén, hogy vizet ihassanak, mert nem voltak képesek inni a folyam vizét.


verse #25

Hét nap telt el azután, hogy Jahve megverte a folyamot.


verse #26

Akkor azt mondta Jahve Mózesnek: Menj be a faraóhoz és szólj így hozzá: Azt mondja Jahve: Bocsásd el népemet, hadd szolgáljon Nekem!


verse #27

Ha vonakodnál elbocsátani, Én békákkal verem meg egész határodat!


verse #28

Békák fogják elözönleni a folyamot; fölmennek onnan és behatolnak a házaitokban, hálószobátokba, ágyaitokra, szolgáitok és népetek házába, kemencéitekbe, sütőteknőitekbe.


verse #29

A békák föl fognak mászni rád, népedre, minden szolgádra.

Chapters:


Books