chapter 3
Mózes ekkor ipának, Midián főpapjának, Jetrónak juhait őrizte. A juhokat elhajtotta a pusztán túl az Isten hegyére, a Hórebre.
Ott egy tüskebokor között tűzlángban láthatóvá lett neki Jahve angyala. Mikor ránézett, látta, hogy a tüskebokor tűzben égett s a bokor mégsem emésztődött meg.
– Átmegyek oda s megnézem ezt a nagyszerű látványt – gondolta Mózes. – Megnézem, mért nem ég el a tövisbokor!
Mikor Jahve látta, hogy Mózes átmenni készül, hogy megnézze a bokrot, Isten a tüskebokor közepéből rákiáltott: Mózes! Mózes! Az így felelt: Itt vagyok!
De szólt az Isten: Ide közel ne jöjj! Vesd le lábadról sarudat, mert az a hely, amelyen állasz, szent föld!
Majd újra szólt: Én vagyok atyáidnak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene, Jákóbnak Istene! Mózes erre eltakarta arcát, mert félt Istenre tekinteni.
– Jól láttam népem nyomorát – szólott Jahve – melyet Egyiptomban szenved; meghallottam hajcsárai miatt való kiáltozását; valóban ösmerem kínjait!
Leszállottam azért, hogy megmentsem az egyiptomiak kezéből, hogy fölvigyem erről a földről egy szép, tágas országba, egy tejjel és mézzel folyó földre: a kanaániak, khittiek, emóriak, perizziek, khivviek, jebusziak helyére.
Most hát, hogy feljutott Hozzám Izráel fiainak a kiáltása s hogy láttam is a szorongatást, amellyel az egyiptomiak szorongatják őket:
most eredj! Elküldelek téged a faraóhoz, hogy hozd ki Egyiptomból népemet, az Izráel fiait!
– Ki vagyok én – mondotta Mózes az Istennek – hogy elmehetnék a faraóhoz és hogy Egyiptomból kihozhatnám népemet, Izráel fiait?!
– Hiszen veled leszek! – mondta az Isten. – Ez lesz számodra a jel, hogy Én küldöttelek téged: mikor kihozod a népet Egyiptomból, ezen a hegyen fogják az Istent szolgálni!
Mózes ezt felelte az Istennek: Ha én elmegyek Izráel fiaihoz és azt mondom nekik: atyáitoknak Istene küldött engemet tihozzátok, akkor azt fogják kérdezni: Mi a neve?! mit kell akkor nekik mondanom?
– Vagyok, aki vagyok! – felelte Isten Mózesnek; majd ezt mondta: Így szólj Izráel fiaihoz: A Vagyok küldött engemet hozzátok!
Még ezt is mondta Isten Mózesnek: Így szólj Izráel fiaihoz: Atyáitoknak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene, JAHVE küldött engemet hozzátok. Ez az Ő Neve örökre! Így emlékeznek Róla nemzedékről nemzedékre!
Eredj, gyűjtsd össze Izráel véneit és mondd el nekik: Atyáitoknak Istene, JAHVE, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene láthatóvá lett nekem és ezt mondotta: Valóban meglátogattalak titeket és azt, amit Egyiptomban tettek veletek
és azt mondottam erre: Egyiptom földéről fölviszlek titeket a kanaániak, khittiek, emóriak, perizziek, khivviek, jebusziak földére, egy tejjel, mézzel folyó földre!
Majd hallgatni fognak szavadra; aztán bementek te és Izráel vénei Egyiptom királyához és ezt mondjátok neki: A héberek Istene, JAHVE találkozott velünk! Most azért hadd menjünk el három napi járóföldre a pusztába és hadd áldozzunk Istenünknek, Jahvénak.
Én tudom, hogy nem engedi meg nektek, hogy elmenjetek, ha csak erős karral nem!
De majd kinyújtom kezemet s mindenféle csapásokkal, melyeket köztük tenni fogok, megverem Egyiptomot; azután majd elenged titeket!
Majd kedvessé teszem ezt a népet az egyiptomiak szemében s úgy lesz, hogy amikor elmentek, nem mentek üresen!
Akármelyik asszony kérhet szomszédasszonyától vagy a házában időző vendégtől ezüst vagy arany ékszereket, felső ruhákat; tegyétek majd azokat fiaitokra, lányaitokra és fosszátok ki az egyiptomiakat!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40