A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)

capitolul 5


Capitole:


versetul 1

Azután Mózes és Áron bementek a faraóhoz és így szóltak hozzá: Így szól Izráel Istene, Jahve: Bocsásd el népemet; hadd üljenek Nekem ünnepet a pusztában!


versetul 2

A faraó ezt felelte: Kicsoda Jahve, hogy szavára hallgassak, hogy elbocsássam Izráelt?! Nem ösmerem Jahvét és nem is bocsátom el Izráelt!


versetul 3

Mózes és Áron ezt felelték: A héberek Istene ránk bukkant: hadd menjünk el hát három napi járásra a pusztába s áldozzunk Istenünknek, Jahvénak, hogy dögvésszel vagy karddal meg ne verjen bennünket!


versetul 4

Egyiptom királya így szólt hozzájuk: Mózes és Áron, miért akarjátok a népet a munkától elvonni? Menjetek dolgozni.


versetul 5

Szólt a faraó: Na lám! Sok a föld népe most és ti szüneteltetitek a munkájukat!


versetul 6

Aznap megparancsolta a faraó a hajcsároknak, akik a nép között voltak és az írnokoknak:


versetul 7

Többé ne adjatok a népnek a téglakészítéshez szalmát, mint ezelőtt tettétek! Menjenek el maguk és gyűjtsenek maguknak szalmát.


versetul 8

De a megállapított téglamennyiséget, melyet azelőtt készítettek, be kell hajtani rajtuk, ne vonjanak le belőle! Mert renyhél; azért kiáltoznak így: Hadd menjünk áldozni Istenünknek!


versetul 9

Legyen nehéz a szolgálat az embereknek; hadd legyenek vele elfoglalva s ne kacsintgassanak hazug szavak felé!


versetul 10

Kimentek hát a nép hajcsárai és írnokai a néphez és így szóltak: Ezt mondja a faraó: Többé nem adok nektek szalmát.


versetul 11

Ti menjetek el és szedjetek magatoknak szalmát onnan, ahol találtok; de semmit le nem vonhattok szolgálatotokból!


versetul 12

Erre a nép elszéledt Egyiptom egész földén, hogy pozdorját szedjenek maguknak szalma helyett.


versetul 13

A hajcsárok szorongatták őket; azt mondták: Végezzétek el munkátokat, minden nap az arra a napra kiszabottat, mint akkor, amikor volt szalma!


versetul 14

Megverték Izráel fiainak írnokait, akiket a faraó hajcsárai helyeztek föléjük; azt mondták ezek; Mért nem végeztétek el a nektek kiszabott téglamennyiséget tegnap is, ma is úgy, mint ezelőtt?!


versetul 15

Ekkor Izráel fiainak írnokai bementek a faraóhoz és hozzá kiáltottak: Mért teszesz így szolgáiddal?!


versetul 16

Nem adnak semmi szalmát a szolgálathoz és mégis azt mondják nekünk: Készítsetek téglákat! Szolgáidat megverték: vétkezel néped ellen!


versetul 17

– Renyhék vagytok! – mondta a faraó – renyhék; azért mondjátok: Menjünk el, áldozzunk Jahvénak!


versetul 18

Most hát menjetek, szolgáljatok; de szalmát nem adnak nektek; a kiszabott téglamennyiséget azonban adjátok be!


versetul 19

Mikor Izráel fiainak írnokai látták, hogy bajban vannak, így szóltak: Nem vonhattok le a minden napra kiszabott téglaadagból!


versetul 20

Mikor a faraó elől kijöttek, Mózesbe és Áronba ütköztek, kik ott álltak s rájuk vártak;


versetul 21

és azt mondták nekik: Jahve tekintsen rátok és tegyen ítéletet azért, hogy rossz illatuakká tettetek minket a faraó szemében és szolgáinak szemében, hogy kardot adtatok kezükbe, hogy megöljenek minket!


versetul 22

Mózes ekkor visszatért Jahvéhoz és ezt mondta: Uram, mért hoztál bajt erre a népre? Mért küldtél el engem?!


versetul 23

Azóta, hogy bementem a faróhoz, hogy Nevedben szóljak, gonoszul bánt ezzel a néppel és Te nem mentetted meg népedet semmiképpen.

Capitole:


Cărți