A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)

capitolul 8


Capitole:


versetul 1

– Mondd Áronnak – szólt Jahve Mózeshez – Nyújtsd ki kezedet botoddal a folyókra, a folyamokra, a mocsarakra és hozz föl békákat Egyiptom földére!


versetul 2

Áron kinyújtotta karját Egyiptom vizeire, fölhozta rá a békákat és azok elborították Egyiptom földét.


versetul 3

Titkos tudományukkal így cselekedtek az írástudók is, békákat hoztak fel Egyiptom földére.


versetul 4

A faraó hivatta Mózest és Áront és így szólt: Imádkozzatok Jahvéhoz, hogy távolítsa el rólam és népemről a békákat s akkor elbocsátom a népet, hadd áldozzanak Jahvénak!


versetul 5

Mózes ezt mondta a faraónak: Mondd meg világosan nekem, mikorra imádkozzam érted, szolgáidért és népedért, hogy a békák kiírtassanak rólad és házadról és csak a folyamban maradjanak meg!


versetul 6

A faraó azt felelte: Holnapra! – Szavad szerint lesz, hogy megtudd, hogy nincs más, csak a mi Istenünk, Jahve! – mondotta Mózes.


versetul 7

– El fognak távozni a békák rólad, házadról, szolgáidról és népedről, csak a folyamban maradnak meg.


versetul 8

Mózes és Áron kimentek a faraótól; Mózes Jahvéhoz kiáltott a békák dolgában, melyeket a faraóra küldött.


versetul 9

Jahve Mózes szava szerint cselekedett s a békák kihaltak a házakból, az udvarokról és a mezőkről.


versetul 10

Helyenkint halmokba gyűjtötték őket össze és megbüdösödött a föld.


versetul 11

Mikor a faraó látta, hogy könnyebbedés állt be, megnehezítette szívét és nem hallgatott rájuk, ahogy Jahve megmondta.


versetul 12

Ekkor Jahve így szólt Mózeshez: Mondd meg Áronnak: Nyújtsd ki botodat és verd meg a föld porát! A por moszkitókká lesz Egyiptom egész földén.


versetul 13

Úgy is cselekedtek: Áron kinyújtotta kezét a bottal, megverte a föld porát s moszkitóraj lepett meg embert és barmot; Egyiptom egész földén a föld minden pora moszkitókká lett.


versetul 14

De úgy tettek titkos tudományukkal az írástudók is, hogy moszkitókat hozhassanak elő, de nem voltak rá képesek. A moszkitóraj rajta volt emberen, állaton.


versetul 15

Erre az írástudók azt mondták a faraónak: Ez az Isten ujja! A faraó szíve azonban megerősödött és nem hallgatott rájuk, amint Jahve azt megmondta.


versetul 16

Jahve szólott Mózeshez: Reggel korán kelj föl és állj a faraó elé, mert a vízhez készül kimenni. Mondd meg neki: Így szól Jahve: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljon nekem!


versetul 17

Ha nem bocsátod el népemet, Én bocsátok rád, szolgáidra, népedre és házaidra bögölyöket; bögölyök fogják megtölteni az egyiptomi házakat, de a talajt is, amelyen állanak.


versetul 18

Azon a napon azonban fogom választani Gósen földét, amelyen népem tartózkodik, hogy ott ne legyen bögöly, hogy megtudd, hogy Én, Jahve ott vagyok az ország belsejében.


versetul 19

Védőfalat helyezek népem és a te néped közé. Holnap fog ez a jel megtörténni!


versetul 20

Jahve így is cselekedett: súlyos bögölyhad ment be a faraó házába, szolgáinak házába és Egyiptom egész országában a bögöly megrontotta a földet.


versetul 21

A faraó hívatta Mózest és Áront és így szólt: Menjetek, áldozzatok Isteneteknek az országban!


versetul 22

De Mózes így szólt: Nincs módunkban így cselekedni, mert az egyiptomiak szemében förtelem az, amit mi Istenünknek Jahvénak áldozunk. Ha mi olyant áldozunk, ami az egyiptomiak szemében förtelem nem köveznek-é meg bennünket?!


versetul 23

Három napi járásföldre megyünk be a pusztába s aztán úgy áldozunk Istenünknek, Jahvénak, ahogy mondja nékünk.


versetul 24

A faraó ezt felelte: Én elbocsátalak benneteket, hogy a pusztában áldozzatok Istenteknek, Jahvénak, csak ne távolodjatok el messzire. Imádkozzatok értem!


versetul 25

– Íme én most kimegyek előled – szólt Mózes és imádkozom Jahvéhoz, hogy holnap távolítsa el a bögölyöket a faraóról, szolgáiról és népéről; csak a faraó ne csaljon meg minket újra azzal, hogy nem bocsátja el a népet Jahvénak áldozni.


versetul 26

Erre Mózes kiment a faraó elől s imádkozott Jahvéhoz;


versetul 27

Jahve pedig Mózes szava szerint cselekedett s eltávolította a bögölyöket a faraóról, szolgáiról és népéről: nem maradt egy sem.


versetul 28

A faraó pedig megkeményítette szívét ez alkalommal is és nem bocsátotta el a népet.

Capitole:


Cărți