A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)

capitolul 20


Capitole:


versetul 1

A következő szavakat mind az Isten szólta. Így szólott:


versetul 2

Én Jahve vagyok, a te Istened, aki téged Egyiptom földéről, a szolgák házából kihoztalak!


versetul 3

Rajtam kívül más istened ne legyen!


versetul 4

Ne csinálj magadnak bálványképet, semmi olyan alakot, ami fent az égben, alant a földön, vagy a föld alatt a vizekben van!


versetul 5

Ne borulj le előttük, ne szolgáld őket, mert Én, Jahve vagyok a te Istened, féltékeny Isten, ki azoknak a fiain keresem meg az atyák bűnének tartozását, akik Engem gyűlölnek;


versetul 6

de ezer íziglen kegyelmet gyakorlok azokon, akik Engem szeretnek.


versetul 7

Hiában nyelvedre ne vedd Istenednek, Jahvénak Nevét, mert Jahve nem fogja büntetlenül hagyni azt, aki az Ő nevét hiában ajkára veszi.


versetul 8

Megemlékezzél arról, hogy meg kell szentelned a szünet (szombat) napját!


versetul 9

Hat napon szolgálj és végezd minden tennivalódat;


versetul 10

de a hetedik nap Istenednek, Jahvénak szünnapja; semmi tennivalódat akkor ne végezd, se te, se fiad, se leányod, se rabszolgád, se rabszolgálód, se barmod, se vendéged, aki kapuidon belül van!


versetul 11

Mert hat napon készítette Jahve is az eget, a földet, a tengert s mindent ami bennök van; a hetedik napon pedig megnyugodott. Ezért Jahve megáldotta a szünet napját és megszentelte azt.


versetul 12

Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig tartsanak napjaid e talajon és ezt Istened, Jahve készül neked megadni.


versetul 13

Ne ölj!


versetul 14

Ne paráználkodjál!


versetul 15

Ne lopj!


versetul 16

Felebarátod ellen ne tégy hazug tanuságot!


versetul 17

Ne kívánkozzál felebarátod házára! Ne kívánkozzál felebarátod feleségére, rabszolgájára, szolgálójára, ökrére, szamarára és semmire, ami felebarátodé!


versetul 18

Az egész nép észlelte a dörgéseket, a lobogó tüzeket, a kürtszót és a füstölgő hegyet. Amikor észlelték, imbolyongtak és messzire állottak,


versetul 19

majd azt mondták Mózesnek: Te beszélj velünk s mi, meghallgatjuk; de ne beszéljen velünk az Isten, hogy meg ne haljunk!


versetul 20

Ekkor Mózes szólt a néphez: Ne féljetek! Mert csak azért jött el az Isten, hogy próbára tegyen titeket s azért, hogy az Ő félelme legyen orcátokon, hogy ne vétkezzetek.


versetul 21

Míg a nép távol állott, Mózes közellépett ahhoz a sűrű ködhöz, amelyben az Isten volt.


versetul 22

Jahve megszólította Mózest: Így szólj Izráel fiaihoz: Észleltétek, hogy az égből beszéltem veletek.


versetul 23

Semmit se készítsetek Én mellém! Ezüst isteneket, arany isteneket ne készítsetek magatoknak!


versetul 24

A talajból készíts oltárt Nekem; azon öld le Nekem égő áldozataidat, hálaáldozataidat, juhaidat, barmaidat. Minden helyre, amelyen emlékezetbe hozom Nevemet, elmegyek hozzád és megáldalak téged!


versetul 25

Ha pedig kőoltárt építesz Nekem, ne faragottan kövekből építsd! Amikor vésődet rájuk emeled megszentségteleníted őket.


versetul 26

Lépcsőn se menj föl az oltárhoz, hogy szégyened le ne lepleződjék rajta!

Capitole:


Cărți