capitolul 15
Akkor énekelték Jahvénak Mózes és Izráel fiai a következő dalt: Jahvénak akarok énekelni, mert igen fenséges! Lovat, lovast a tengerbe dobott.
Erőm, zeném tárgya Jahve: szabadításommá lett! Ő az én Istenem, Kedvesnek hirdetem; Ő atyám Istene, Őt magasztalom!
Jahve harcos, Jahve a Neve!
A faraó kocsiit és hadseregét a tengerbe vetette; válogatott fegyverhordozóit a Sástengerbe merítette.
A mélységek vizei fedték el őket; kövekként szálltak alá a hullámvölgyekbe.
Jobbod, óh Jahve hatalmával dicső; jobbod, óh Jahve ellenségedet zúzza szét!
Nagy fenségeddel kiirtod az Ellened fölkelőket; kibocsátod haragod hevét s az pozdorjaként emészti meg őket!
Orrodnak lehellete vizeket halmozott fel, falként álltak az omlatag hullámok, a tenger szívében megmerevültek a mélység habjai.
– Üldözőbe veszem, elérem! – mondotta az ellenség. – Zsákmányt esztek, lelkem betelik velök! Kivonom kardomat, kezem kiirtja őket.
Kifújtad lehelletedet, a tenger elfedte őket; ólomként süllyedtek a hatalmas vizekbe.
Ki hasonlít Hozzád, Jahve, az istenek között?! Ki hasonlít Hozzád, te szentségben dicső, magasztos tettekkel félelmetes, csodatévő?!
Kinyújtottad kezedet: elnyeli őket a föld.
Kegyelmesen vezetted a népet, melyet megváltottál, eljuttattad erőddel szentséged legelőjére.
Népek hallották és megremegtek; csavaró fájdalom ragadta meg Filisztea lakóit.
Akkor reszketni kezdtek Edom főnökei, Móáb kosait remegés fogja el, Kanaán összes lakói meginganak.
Rémület száll reájuk és csüggedés; Kezed nagyságától megmerevedtek, mint a kő addigra, amíg néped, óh Jahve, általhalad; míg áthalad a nép, amelyet szereztél!
Be fogod vinni őket s elülteted őket a hegyen, amelyet birtokba vettél, melyet lakhelyeddé tettél, óh Jahve; amelyet az Úrnak szentéllyé állított fel Kezed!
Jahve örökké, vég nélkül lesz király!
Mert amikor a faraó lova szekereivel és lovasaival a tengerbe szállott; amikor Jahve rájuk téritette a tenger habjait, Izráel fiai ellenben a tenger közepében szárazon haladtak:
Mirjám, a próféta asszony, Áron testvére, kezébe fogta a ...asszonyok pedig körtáncban, dobokkal utána mentek.
Mirjám megszólította őket: Énekeljetek Jahvénak, mert igen fenséges Ő! Lovat és lovasát a tengerbe merítette!
Mózes Izráellel együtt fölkerekedett a Sás-tenger mellől és Sur pusztája felé indultak. Három napi járóföldet mentek a pusztában és nem leltek vizet.
Eljutottak aztán Márához, de nem voltak képesek meginni Mára vizét, mert az keserű volt. Ezért kapta az a hely azt a nevet: Mára (keserű).
Akkor a nép Mózes ellen kezdett zúgolódni: Mit igyunk?!
Mózes Jahvéhoz kiáltott, Jahve pedig egy fát mutatott; azt Mózes a vízbe vetette és megédesült a víz. Ott adott a népnek törvényt és jogot és ott tette próbára azt.
Így szólott: Ha jól figyelmesen hallgatsz Istenednek, Jahvénak szavára; ha azt teszed, ami az Ő szemében egyenesnek látszik; ha parancsaira irányítod füledet és minden törvényét megőrzöd; akkor azok közül a betegségek közül, melyekkel Egyiptomot sújtottam, egyet sem vetek rád, mert Én Jahve vagyok, a te Orvosod!
Aztán Élimbe mentek. Ott tizenkét vízforrás volt és hetven pálmafa. Itt a víz mellett tábort ütöttek.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly