capitolul 16
Miután Élimből útrakeltek, Izráel fiainak egész választott gyülekezete Szin pusztájába érkezett, amely Élim és a Szinai között terül el. Történt ez az Egyiptomból való kijövetelt követő második hónapnak tizenötödik napján.
Izráel fiainak egész választott gyülekezete zúgolódni kezdtek a pusztában Mózes és Áron ellen.
Bárcsak Egyiptomban haltunk volna meg Jahve Kezétől – mondták nekik Izráel fiai – amikor ott ültünk a húsos fazék mellett és jóllakásig ettük a kenyeret! Hiszen azért hoztatok ki minket a pusztába, hogy éhséggel öljétek meg ezt az egész gyülekezetet!
Jahve ekkor így szólt Mózeshez: Én kenyeret akarok nektek hullatni az égből. Menjen ki a nép és gyűjtse össze magának a napról napra szükséges adagot! Ezzel fogom kipróbálni, hogy tanításomban fognak-e járni vagy nem.
Ha aztán a hatodik napon számon veszik, hogy mennyit vittek be, kétszerannyi lesz, mint amennyit napról napra gyűjtöttek.
Mózes és Áron aztán így szóltak Izráel összes fiaihoz: Este meg fogjátok tudni, hogy Jahve hozott ki titeket Egyiptom földéről;
reggel pedig látni fogjátok Jahve dicsőségét abban, hogy meghallotta Jahve ellen való zúgolódásaitokat. Mi azonban ... ugyan kik vagyunk mi, hogy ellenünk zúgolódtatok?!
Mózes újra szólt: Meg fogjátok látni Jahve dicsőségét abban, hogy este húst ad nektek enni, reggel pedig kenyeret ád jóllakásra; abban, hogy hallgatott zúgolódástokra, amellyel Ellene zúgolódtatok. De kik vagyunk mi?! Nem ellenünk zúgolódtatok, hanem Jahve ellen zúgolódtatok!
Mózes aztán ezt mondta Áronnak: Mondd meg Izráel fiai egész választott gyülekezetének: Lépjetek Jahve elé, mert meghallotta zúgolódástokat!
S az történt, hogy amikor Áron Izráel fiai egész választott gyülekezetéhez szólott, azok a puszta felé fordultak és a felhőben láthatóvá lett Jahve dicsősége.
Jahve így szólott Mózeshez:
Hallottam Izráel fiainak zúgolódásait. Mondd el hát neki ezt: a két este között húst fogtok enni, reggel kenyérrel laktok jól és meg fogjátok tudni, hogy Én, Jahve, vagyok a ti Istenetek!
Este aztán fürjek jöttek föl és ellepték a tábort; reggel pedig harmatköd támadt a tábor körül.
Amikor a köd felszállt, a puszta felszínén valami finom, pikkelyszerű dolog fedte a földet, finom, mint a dér.
Mikor Izráel fiai meglátták, egymástól kérdezték: Mi ez?! mert nem tudták, mi az. (Mi az? = mán?) Mózes megmondta nekik: Ez a kenyér, amelyet Jahve eledelül adott nektek.
Ez az a dolog, amely felől Jahve azt parancsolta: Gyűjtsön belőle kiki annyit, amennyit meg tud enni; a hozzátok tartozó lelkek száma szerint fejenkint egy ómért számíva, kiki a vele egy sátorban lakók szerint vegyen!
Izráel fiai úgy is tettek; egyik többet gyűjtött, a másik keveset;
aztán ómerrel megmérték s annak, aki többet szedett, nem volt feleslege; annak, aki kevesebbet gyűjtött, nem volt hiánya; mindenki annyit gyűjtött, amennyit meg tudott enni.
Mózes aztán megparancsolta nekik: Senki se tegyen el másnapra belőle!
De nem hallgattak Mózesre s voltak emberek, kik eltettek másnapra belőle. Ám férgek jöttek föl s a kenyér megbüdösödött; Mózes pedig felingerült ellenük.
Ettől kezdve reggelről reggelre szedték a kenyeret mindenki a fogyasztása szerint. Mikor már a nap melegen sütött, a kenyér elolvadt.
A hatodik napon kétszer annyi kenyeret szedtek, egynek-egynek két ómert. Ekkor bementek Mózeshez a választott gyülekezet főemberei és bejelentették neki.
Mózes így szólt hozzájuk: Ez az, amiről Jahve beszélt. Holnap szünnap van, Jahvénak szentelt szombat. Süssétek meg, amit sütni akartok és főzzétek meg, amit főzni akartok; ami megmarad, azt tegyétek félre magatoknak, hogy holnapig megőrizzétek!
Félretették másnapra, amint Mózes parancsolta és nem büdösödött meg, féreg sem volt rajta.
Mózes így szólt: Egyétek ezt ma, mert Jahve szombatja van! Ma nem találtok kenyeret a mezőn.
Hat napig gyűjthetitek; de a hetedik napon szombat (szünet) van, ezen nem lesz kenyér!
Történt, hogy a népből egyesek a hetedik napon kimentek gyűjteni; de nem találtak.
Ekkor Jahve azt kérdezte Mózestől: Meddig vonakodtok megőrizni parancsolataimat és tanításaimat?
Lássátok, Jahve a szombatot (szünnapot) adta nektek; azért ad nektek a hatodik napon két napi kenyeret. Maradjatok mindannyian a hetedik napon otthon és senki el ne hagyja a helyét!
Így a nép szünetet tartott a hetedik napon.
Izráel háza aztán a kenyeret MÁN névvel nevezte el. Olyan volt az, mind a koriander mag, fehér; íze mint a mézes kalácsé.
– Azt az igét parancsolta Jahve – szólott Mózes – hogy egy teli ómer manna őriztessék meg nemzedékről nemzedékre, hogy lássák azt a kenyeret, amellyel a pusztában etettelek titeket, amikor Egyiptom földéről kihoztalak titeket.
Mózes tehát szólt Áronnak: Végy egy kosarat és helyezzél oda egy teli ómer mánt; őriztesd meg azt nemzedékről nemzedékre Jahve színe előtt!
Úgy, ahogy Jahve Mózesnek parancsolta, Áron megőrzés végett a bizonyság elé helyezte azt.
Izráel fiai negyven napon át ették a mánt; míg csak el nem értek Kanaán földének széléig, addig ették a mánt.
Az ómer az éfának a negyed része.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly