A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)

capitolul 12


Capitole:


versetul 1

Jahve így szólott Mózeshez és Áronhoz Egyiptom földén:


versetul 2

Ez a hónap legyen nektek a hónapok feje, az évnek első hónapja.


versetul 3

Beszéljetek Izráel választott gyülekezetéhez; mondjátok: E hónap tizedik napján vegyen magának atyáinak háza szerint kiki egy bárányt a házába!


versetul 4

Ha túl kevesen vannak a házban egy bárányra, vegyen a gazda és a házához legközelebbi szomszédja a lelkek száma szerint, annyit számítva, amennyi száj a bárány megevéséhez szükséges.


versetul 5

A bárány tökéletes legyen, hímnemű, egy éves, juhok vagy kecskék közül vegyétek!


versetul 6

E hónap tizennegyedik napjáig tartsátok azt őrizetben s a két este között vágja azt le Izráel egész választott gyülekezete!


versetul 7

Vegyenek a vérből és kenjék azt a két ajtófélre és a szemöldökre, azokra a házakra, amelyekben megeszik azt!


versetul 8

Egyék meg a húst azon az éjjelen, tűzön megsütve egyék meg; kovásztalan kenyeret egyenek keserű füvekkel.


versetul 9

Ne egyenek belőle nyersen, sem vízben megfőzve, hanem sütve, a fejet a combokkal együtt s a belsőséggel együtt.


versetul 10

Ne hagyjanak belőle reggelre; ami reggelre megmaradna belőle, tűzzel égessék meg!


versetul 11

A következőképpen egyék: derekatok föl legyen övezve, lábatokon saru legyen, bototok kezetekben legyen, sietve egyétek! Jahve átmeneteléről van szó!


versetul 12

Azon az éjszakán át fogok menni Egyiptom földén s Egyiptom földén megverek minden elsőszülöttet, az embert is, a barmot is. Ítéletet teszek majd Egyiptom minden istenén! Én teszem, Jahve!


versetul 13

A vér pedig jellé lesz értetek (számotokra) a házakon, amelyekben lesztek: ha látom a vért elmegyek mellettetek; nem lesz rajtatok a kiirtó csapás, amikor Egyiptom földét megverem.


versetul 14

Ez a nap nektek emlékezés napja lesz: Jahvénak ünnepül fogjátok azt megünnepelni nemzedékeiteken át. Örök törvény lesz ez az ünnepetek!


versetul 15

Hét napon át kovásztalan kenyeret egyetek; az első napon tüntessétek el a kovászt házaitokból, mert kiirtanak Izráelből minden lelket, aki az első naptól a hetedikig kovászosat eszik!


versetul 16

Az első napon elhívott szent gyülekezés lesz és a hetedik napon elhívott szent gyülekezés lesz számotokra; semmiféle munkát ne tegyetek azokon! Csak azt tehetitek meg egyedül, ami az összes lelkek étkezéséhez szükséges.


versetul 17

Tartsátok meg a kovásztalan kenyerek ünnepét, mert épen ezen a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptom földéről! Tartsátok meg ezt a napot nemzedékeiteken át örök törvényként!


versetul 18

Az első hónap tizennegyedik napján este kovásztalan kenyereket egyetek a hónap huszonegyedik napjának estéjéig!


versetul 19

Hét napig kovászos ne legyen lelhető házaitokban, mert Izráel választott gyülekezetéből kiirtanak minden lelket, aki kovászosat eszik.


versetul 20

Semmiféle kovászosat ne egyetek; minden lakóhelyeteken kovásztalant egyetek!


versetul 21

Mózes összehívta Izráel összes véneit és így szólt hozzájuk: Amikor elvonultok, vegyetek nemzetségenkint juhot s öljétek le azt, az átmenetel (passzakh) áldozatát.


versetul 22

Vegyetek aztán egy izsópköteget és egy tálból locsoljátok a vérrel, kenjétek be az ajtó szemöldökét és a két ajtófélt! Közületek pedig senki ki ne menjen a ház ajtaján reggelig!


versetul 23

Jahve át fog menni, hogy megverje Egyiptomot. Ahol Jahve látni fogja az ajtószemöldökön és a két ajtófélen a vért, ott tovamegy az ajtó mellett és nem engedi, hogy a pusztító bemenjen a házatokba, hogy csapással verjen meg.


versetul 24

Őrizzétek meg ezt az igét, örök törvényül magadnak és fiaidnak!


versetul 25

S ha úgy lesz, hogy bemégy arra a földre, amelyet Jahve, amint megmondta, néktek ad, őrizzétek meg magatoknak ezt a szolgálatot!


versetul 26

S ha majd fiaitok megkérdezik tőletek, micsoda ez a ti szolgálatotok, feleljétek:


versetul 27

Az átmenetel áldozata ez Jahvénak, aki Izráel fiainak házai közt tovament Egyiptomban, mikor az egyiptomiakat csapással verte meg, a mi házainkat pedig megmentette. Ekkor meghajolt s a földre borult a nép.


versetul 28

Izráel fiai aztán elmentek és cselekedtek. Úgy tettek, ahogy Jahve Mózesnek és Áronnak parancsolta.


versetul 29

Éjfélkor aztán Jahve megvert Egyiptom földén minden elsőszülöttet a faraó elsőszülöttétől, ki a trónon ült, a foglyok elsőszülöttéig, aki a veremházban voltak s a barmok minden elsőszülöttét is.


versetul 30

Fölkeltek éjjel a faraó, minden szolgája és minden egyiptomi és lett nagy kiáltozás Egyiptomban, mert nem volt egy ház sem, amelyben nem lett volna halott.


versetul 31

Még éjjel hívatta Mózest és Áront és azt mondta: Keljetek föl és menjetek ki népem közül, ti is, Izráel fiai is! Menjetek, szolgáljatok Jahvénak beszédetek szerint!


versetul 32

Nyájaitokat is, csordáitokat is vigyétek, amint mondtátok! Csak menjetek és áldjatok meg engem is!


versetul 33

Az egyiptomiak erővel tuszkolták a népet, hogy sietve hagyják el az országot, mert azt gondolták: Még mind meghalunk!


versetul 34

A nép úgy vitte el tésztáját, hogy az még még nem kelt meg, a dagasztó teknőt a köpenyekbe kötve a vállukon.


versetul 35

Izráel fiai úgy tettek, ahogy Mózes mondotta: ezüst és arany tárgyakat, öltözeteket kértek az egyiptomiaktól.


versetul 36

Jahve kedvessé tette a népet az egyiptomiak szemében s azok rá álltak a kérésre. Így fosztották ki az egyiptomiakat.


versetul 37

Izráel fiai útnak indultak Ramszeszból Szukkót felé: hatszázezer gyalogos vitéz a gyermekeken kívül.


versetul 38

Sok keverék-nép is ment föl velök; juh, marha, igen sok állat.


versetul 39

Aztán kovásztalan kenyereket sütöttek a tésztából, amelyet Egyiptomból kihoztak, mert az még nem kelt meg, minthogy űzték őket Egyiptomból; nem tudtak várni s útravalót sem készítettek maguknak.


versetul 40

Az az idő, ameddig Izráel fiai Egyiptomban laktak: négyszázharminc év.


versetul 41

A négyszázharminc év végén épen ezen a napon ment ki Jahve valamennyi serege Egyiptom földéről.


versetul 42

Az az éjjel az őrállás éjjele, Jahvénak szentelt ünnep, azért, mert ezen az éjjelen hozta ki Izráel fiait Egyiptom földéről; Jahvénak szentelt éjszaka ez, őrállás éjszakája Izráel valamennyi fia számára nemzedékeiken át.


versetul 43

Jahve így szólott Mózeshez és Áronhoz: Ez az Átmenetel (Peszakh) törvénye: Idegen szülötte egy sem ehetik belőle.


versetul 44

Ehet azonban belőle minden pénzen vásárolt rabszolga, ha körülmetélted.


versetul 45

Jövevény és napszámos nem ehet belőle.


versetul 46

Ugyanegy házban kell megenni; a húsból a házon kívül semmit sem vihetsz ki. Csontot nem törhettek meg benne.


versetul 47

Izráel egész választott gyülekezete készítse el!


versetul 48

Ha vendég időzik nálad és az átmenetel lakomáját el akarja készíteni Jahvénak, csak akkor készítheti el, ha közülük minden fineműt körülmetélnek; ez esetben olybá kell venni őt, mint a bennszülöttet. Egy körülmetéletlen sem ehet belőle.


versetul 49

Ugyannak a tanításnak kell szabályoznia a bennszülött és a vendég életét, azét a vendégét, aki köztetek időzik.


versetul 50

Izráel fiai valamennyien úgy cselekedjenek, ahogy Jahve parancsolta Mózesnek és Áronnak: úgy cselekedjenek!


versetul 51

– Ugyanazon az egy napon hozta ki Jahve Izráel fiait Egyiptomból seregeik szerint rendezve.

Capitole:


Cărți